Nem bíznak bennük. Elégedetlenséget tükröznek az adatok, az emberek nagyon nem bíznak a politikusokban
Fotó: Románia parlamentje
Elégedetlenséget tükröz a politikusokba vetett bizalmat firtató legfrissebb felmérés: mint kiderült, a romániai polgárok egyik politikusban sem bíznak igazán.
2024. november 15., 15:392024. november 15., 15:39
2024. november 15., 15:562024. november 15., 15:56
Az elégedetlenséget az jelzi, hogy az AtlasIntel intézet által készített, a HotNews által ismertetett felmérés szerint a kutatásban szereplő egyik jelölt esetében sem került az inkább pozitív tartományba az index, mindegyiküké 50 százalék alatti.
A második helyen Nicușor Dan bukaresti főpolgármester áll, akiről a válaszadók 40 százalékának pozitív a véleménye, a harmadik pedig Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze, akit az emberek 36 százaléka ítél meg pozitívan.
A romániai választópolgárok három nagy román politikai tömb között oszlanak meg az elnökválasztások tekintetében, mellettük negyedikként pedig ott vannak a magyarok – derül ki egy csütörtökön ismertetett felmérésből.
A negyedik Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, akit 32 százalék ítél meg pozitívan, őt Mircea Geoană független államfőjelölt, a NATO korábbi főtitkár-helyettes követi ugyancsak 32 százalékkal – ám róla a válaszadók 46 százalékának van inkább negatív véleménye, míg Lasconiról „csupán” 45-nek.
A következő a sorban Traian Băsescu volt elnök, akiről 32 százalék van inkább jó véleménnyel, 56 pedig rosszal, őt pedig George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke követi, akiről 30 százalék van inkább jó, míg 59 százalék inkább rossz véleménnyel.
Őt Diana Șoșoacă szélsőjobbos politikus követi (21 százalékos pozitív és 69 százalékos negatív megítéléssel), de még így is jobban áll a sorban következő liberális pártelnöknél, Nicolae Ciucánál (20 százaléknak inkább pozitív, 63-nak inkább negatív a véleménye róla). Ludovic Orban volt liberális párti miniszterelnökről 17 százaléknak van inkább jó véleménye és 64-nek rossz.
Az utolsó előtti Klaus Iohannis leköszönő államfő, akiről csupán a válaszadók 14 százalékának jó a véleménye, 79-nek viszont lesújtó. Az utolsó Dan Barna volt USR-elnök, akiről csak 10 százaléknak pozitív a véleménye, 61-nek pedig rossz. A felmérésben arra is rákérdeztek, a válaszadók szerint mi az ország legnagyobb problémája.
A második helyen az oktatás helyzete áll, amely 29,7 százalék szerint a legfőbb probléma, a harmadikon pedig a gazdasági helyzet és az infláció, amely a megkérdezettek 22,8 százaléka szerint a legnagyobb gond.
A további sorrend: külső fenyegetések – háború, terrorizmus – (21,3 százalék), egészségügy (15,9), erdőirtás és környezetszennyezés (15,8), szegénység és munkanélküliség (13,8), a pénzügyi egyensúly hiánya és a közpénzek kezelése (13,7), a bűnözés (13,3), a multicégek és az idegen tőke dominanciája (12,7), a románok külföldre áramlása (10,1), a titkosszolgálatok (a SRI és a SIE) befolyása (8,3), az adók mértéke (8,2), a születésszám csökkenése és a demográfiai hanyatlás (7,1), a közúti infrastruktúra állapota (6,2), a hagyományos értékek megváltozása (5,9), az antiszemitizmus, a homofóbia és az idegengyűlölet (5,1), a migránsok Romániába áramlása (4,4) és a politikai szélsőségesség (4,1).
Egyre ádázabb csata zajlik a pártok jelöltjei között a második hely megszerzéséért az elnökválasztás első fordulójában – derül ki egy friss felmérésből.
Megkérdezték azt is, hogyan értékelik az emberek az ország és a család gazdasági helyzetét, valamint a munkaerőpiacot.
Az ország esteében ez az arány 12, 57 illetve 31 százalék, míg a munkaerőpiacéban 8,61 és 31.
A felmérés november 9. és 12. között készült 3035 fős mintán, a hibahatár 2 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oltásokkal kapcsolatos kampányt indít az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!