
Fotó: Rompres
2008. március 07., 00:002008. március 07., 00:00
A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékmûvek eredeti helyükön való megõrzését és gondozását. Az emlékmûveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. „Így mindkét országban lehetõvé válik, hogy az érintettek, az egykori áldozatok családtagjai, leszármazottai felkereshessék ezeket a helyeket, és méltó módon emlékezhessenek meg az elesettekrõl\" – mondta a miniszter, aki román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben megépüljön az a hõsi parcella, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával. Meleºcanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttmûködésének bõvítésérõl, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak. A NATO-csúcs kapcsán Szekeres kifejtette, annak a szervezet egységét kell tükröznie, valamint a Nyugat-Balkán országainak csatlakozása iránti elkötelezettséget. Mindkét miniszter elégedetten szólt a kétoldalú és a regionális szintû katonai együttmûködésrõl, és az együttes munka továbbfejlesztését szorgalmazta. A tárgyaláson Koszovó is szóba került. Szekeres hangsúlyozta: a magyar kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket az új ország függetlenségének elismerése, az Ahtisaari-terv végrehajtása érdekében. Sajnálatosnak nevezte, hogy a koszovói kérdésben érintett felek között nem jött létre megállapodás. Ebben a helyzetben mindenki maga veszi fontolóra, hogy mit tart helyes lépésnek. Magyarország is eszerint mérlegel – mondta, hangsúlyozva, hogy ez a mérlegelés „valamiért és nem valaki ellen\" folyik. A miniszter fontosnak tartotta leszögezni: szerinte maradéktalanul érvényesíteni kell a kisebbségi jogokat abban a térségben, Szerbia számára pedig reális perspektívát kell nyújtani az euroatlanti integráció terén. Szekeres a nap folyamán Markó Béla RMDSZ-elnökkel is tárgyalt. A találkozót követõen kijelentette: a magyarországi politikusoknak a romániai magyarság egységét, nem pedig megosztását kell támogatniuk. Hírösszefoglaló
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.