2009. szeptember 08., 08:482009. szeptember 08., 08:48
Az időpontra a képviselőház és a szenátus állandó bizottsága is rábólintott, így az oktatási törvénycsomag, az egységes bérezési törvény és a kormányzati ügynökségek átszervezését előíró jogszabály egy hét múlva kerül terítékre a törvényhozás plénuma előtt. Noha a tanügyi szakszervezetek korábban jelezték: üdvösnek tartanák, ha a politikusok idén távol maradnának az iskolai tanévnyitóktól, Gheorghe Flutur, a PDL alelnöke szerint éppen azért döntöttek szeptember 15. mellett, hogy a parlamenti képviselők részt vehessenek az egy nappal korábban tartandó ünnepségeken.
A Boc-kabinet által a parlamenthez tegnap eljuttatott jogszabályok közül az egységes bérezést célzó törvénytervezet végleges változatát övezte a legnagyobb figyelem. Eszerint a jelenleg 600 lejes minimálbér jövőre 705, 2011-re 765, 2012-re 845, 2013-ra 935, 2014-re 1015, 2015-re pedig 1100 lejre emelkedik.
Jövőre azonban a közalkalmazottak nem számíthatnak béremelésre. Az állami intézmények havonta 15,5 százalékkal kötelesek csökkenteni a személyzettel járó költségeket, amelyre a kormány két megoldást javasol: a tíznapos fizetetlen szabadnap bevezetését vagy a kiadások „ésszerűsítését”.
| A parlament két házának vezetősége a tegnapi együttes ülésen úgy döntött, hogy Traian Băsescu szeptember 15-én tarthat beszédet a parlament plénuma előtt, és nem szeptember 14-én, ahogy azt az államelnök korábban elküldött levelében kérte. A parlament vezetőségének határozata értelmében az államelnök ugyanazon a napon tart beszédet a plénumban, mint amelyen a kormány felelősséget vállal három törvénytervezetért. Traian Băsescu a múlt héten hozta az alsóház és a szenátus elnökének tudomására, hogy szeptember 14-én fel kíván szólalni „az országot érintő fontos politikai témákban”. |
Újdonság, hogy a korábban beharangozottaktól eltérően a kényszerszabadságot nem szeptemberben, hanem október és december között rendelnék el. Miközben a legnagyobb, 12 minimálbérrel egyenértékű fizetés az államfőt illeti meg, a törvénytervezet korábbi változataihoz képest enyhén megemelkedett a honatyák bére: a parlamenti képviselők és szenátorok az eredeti 9,6 százalékos koefficienshez képest a minimálbér 9,9-szeresét kapják majd kézhez.
Részben engedett a több mint egy hete részleges munkabeszüntetéssel tiltakozó igazságügyi dolgozók nyomásának a kormány, és nem törölte el, csupán ötvenről 35 százalékra csökkentette a bírákat, ügyészeket és a kisegítő személyzetet megillető titoktartási és szellemi megterhelési pótlékot. Ennek ellenére az igazságügyi dolgozók érdekvédelmét ellátó szakmai szervezetek tegnap még nem döntöttek a tiltakozó akció felfüggesztéséről, habár Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter ez irányban intézett felhívást hozzájuk, leszögezve: a kormány a költségvetés-kiigazítás és az egységes bértörvény tervezete révén megoldotta az általuk nehezményezett gondokat.
Az oktatás reformját célzó csomag értelmében az ágazatot a hazai össztermék (GDP) hat, a kutatást pedig egy százaléka illeti meg, az érettségi során a diákok csak három írásbeli és két szóbeli vizsgát tesznek, míg az elemisták heti óraszáma húszra, az általános iskolásoké 30-ra csökken. Noha az oktatásügyi reformcsomag ellen az ellenzéki liberálisok korábban bizalmatlansági indítványt terveztek, elképzelésük meghiúsulhat, mivel az RMDSZ – nem ismerve a jogszabály végleges változatát és annak a kisebbségi oktatásra gyakorolt hatását – egyelőre elzárkózott a kezdeményezés támogatásától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok