2009. szeptember 08., 08:482009. szeptember 08., 08:48
Az időpontra a képviselőház és a szenátus állandó bizottsága is rábólintott, így az oktatási törvénycsomag, az egységes bérezési törvény és a kormányzati ügynökségek átszervezését előíró jogszabály egy hét múlva kerül terítékre a törvényhozás plénuma előtt. Noha a tanügyi szakszervezetek korábban jelezték: üdvösnek tartanák, ha a politikusok idén távol maradnának az iskolai tanévnyitóktól, Gheorghe Flutur, a PDL alelnöke szerint éppen azért döntöttek szeptember 15. mellett, hogy a parlamenti képviselők részt vehessenek az egy nappal korábban tartandó ünnepségeken.
A Boc-kabinet által a parlamenthez tegnap eljuttatott jogszabályok közül az egységes bérezést célzó törvénytervezet végleges változatát övezte a legnagyobb figyelem. Eszerint a jelenleg 600 lejes minimálbér jövőre 705, 2011-re 765, 2012-re 845, 2013-ra 935, 2014-re 1015, 2015-re pedig 1100 lejre emelkedik.
Jövőre azonban a közalkalmazottak nem számíthatnak béremelésre. Az állami intézmények havonta 15,5 százalékkal kötelesek csökkenteni a személyzettel járó költségeket, amelyre a kormány két megoldást javasol: a tíznapos fizetetlen szabadnap bevezetését vagy a kiadások „ésszerűsítését”.
A parlament két házának vezetősége a tegnapi együttes ülésen úgy döntött, hogy Traian Băsescu szeptember 15-én tarthat beszédet a parlament plénuma előtt, és nem szeptember 14-én, ahogy azt az államelnök korábban elküldött levelében kérte. A parlament vezetőségének határozata értelmében az államelnök ugyanazon a napon tart beszédet a plénumban, mint amelyen a kormány felelősséget vállal három törvénytervezetért. Traian Băsescu a múlt héten hozta az alsóház és a szenátus elnökének tudomására, hogy szeptember 14-én fel kíván szólalni „az országot érintő fontos politikai témákban”. |
Újdonság, hogy a korábban beharangozottaktól eltérően a kényszerszabadságot nem szeptemberben, hanem október és december között rendelnék el. Miközben a legnagyobb, 12 minimálbérrel egyenértékű fizetés az államfőt illeti meg, a törvénytervezet korábbi változataihoz képest enyhén megemelkedett a honatyák bére: a parlamenti képviselők és szenátorok az eredeti 9,6 százalékos koefficienshez képest a minimálbér 9,9-szeresét kapják majd kézhez.
Részben engedett a több mint egy hete részleges munkabeszüntetéssel tiltakozó igazságügyi dolgozók nyomásának a kormány, és nem törölte el, csupán ötvenről 35 százalékra csökkentette a bírákat, ügyészeket és a kisegítő személyzetet megillető titoktartási és szellemi megterhelési pótlékot. Ennek ellenére az igazságügyi dolgozók érdekvédelmét ellátó szakmai szervezetek tegnap még nem döntöttek a tiltakozó akció felfüggesztéséről, habár Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter ez irányban intézett felhívást hozzájuk, leszögezve: a kormány a költségvetés-kiigazítás és az egységes bértörvény tervezete révén megoldotta az általuk nehezményezett gondokat.
Az oktatás reformját célzó csomag értelmében az ágazatot a hazai össztermék (GDP) hat, a kutatást pedig egy százaléka illeti meg, az érettségi során a diákok csak három írásbeli és két szóbeli vizsgát tesznek, míg az elemisták heti óraszáma húszra, az általános iskolásoké 30-ra csökken. Noha az oktatásügyi reformcsomag ellen az ellenzéki liberálisok korábban bizalmatlansági indítványt terveztek, elképzelésük meghiúsulhat, mivel az RMDSZ – nem ismerve a jogszabály végleges változatát és annak a kisebbségi oktatásra gyakorolt hatását – egyelőre elzárkózott a kezdeményezés támogatásától.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Hazarendelte a román államfő Románia mexikói nagykövetét, Marius Lazurcát, akit hírbe hoztak a Román Külügyi Hírszerzés (SIE) igazgatói tisztségével. Nicușor Dan elismerte, hogy a diplomatára „központi pozíció” vár Bukarestben.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.