Egy éve került hatalomba a MOGYE magyar karainak megtorpedózásával a miniszterelnök

Az USL ugyanis azért nyújtott be bizalmatlansági indítványt a Mihai Răzvan Ungureanu vezette, az RMDSZ-t is soraiban tudó jobbközép kormány ellen, mert az rendeletben döntött a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar részlegének létrehozásáról, miután az egyetem román többségű vezetése a szándékosan félreértelmezett egyetemi autonómiára hivatkozva megtagadta a tanügyi törvény vonatkozó cikkelyének gyakorlatba ültetését. az Állítsák meg a zsarolható kormányt – így nem, soha! című indítványt a parlament megszavazta, ennek nyomán az Ungureanu-kormány megbukott, Traian Băsescu államfő pedig, aki az USL egyik legfőbb ellenségének számított, egyéb, kormányzóképes többség kialakítására képes alternatíva híján Pontát bízta meg kormányalakítással. Az első Ponta-kabinet, amelyben a PSD hét miniszteri és két tárca nélküli miniszteri, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilenc, a Konzervatív Párt (PC) pedig egy miniszteri tárcát kapott, május hetedikén tette le az esküt.

2012: a konfliktusok éve

 A Ponta-kormány már első ülésén folytatta a magyarellenes lépéseket, egyik első dolga ugyanis az volt, hogy visszavonja a MOGYE magyar karainak létrehozásáról szóló határozat bírósági felfüggesztése elleni fellebbezést. Az ezt követő időszak aztán a totális háborúról szólt a kormány és Băsescu államfő között. Először kiderült, hogy a művelődési tárca élére kinevezett PSD-s Ioan Mang plagizált, ezért távoznia kellett, majd júniusban magáról Victor Pontáról írta meg a Nature című nemzetközi tudományos folyóirat, hogy a nemzetközi jogi témában a kétezres évek elején megírt doktori disszertációjának nagy része plágium. Bár ezt a Bukaresti Egyetem illetékes bizottsága és az egyetemi okleveleket hitelesítő országos hatóság is megerősítette, a művelődési tárca csak annak, a saját alárendeltségébe tartozó szaktestületnek a szakvéleményét fogadta el, amelynek összetételét a döntéshozatal előtt gyorsan megváltoztatta, és amely ennek nyomán úgy vélekedett, hogy a disszertáció nem plágium.

Az első Ponta-kormányban szinte fogyóeszköznek számítottak a miniszterek, összeférhetetlenség miatt kellett távoznia az egészségügyi és a művelődési tárca vezetőjének, Andrei Marga külügyminiszterrel Ponta volt elégedetlen, augusztusban pedig lemondott Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, indoklásul azt hozták fel, hogy nyomás nehezedett rájuk annak érdekében, hogy meghamisítsák a választói névjegyzéket. Ennek az előzménye az, hogy az USL-kormánytöbbség, miután Băsescut sejtette a plágiumügyek kirobbantása mögött, július 6-án felfüggesztette őt tisztségéből, azzal vádolva meg őt, hogy alkotmányt sértett, mivel kisajátította a miniszterelnöki jogköröket. A felfüggesztési eljárás sikere érdekében az USL egész pályás letámadást indított az állami intézmények ellen, leváltotta a házelnököket és az ombudsmant, és az alkotmánybíróságra is megpróbált nyomást gyakorolni. Arra azonban nem számítottak, hogy a Băsescut a romániai jogállamiság egyik legfőbb őrének tekintő Európai Bizottság ellentámadásba lendül: José Manuel Barroso, az EB elnöke Brüsszelbe rendelte Pontát, majd később az EB jelezte: megrendült a kormány jogállamiság iránti elkötelezettségébe vetett bizalom. Pontáéknak ezért el kellett fogadniuk, hogy az államfő menesztéséről szóló augusztus 29-i népszavazáson 50 százalék plusz egy fős legyen a részvételi küszöb, így hiába voksolt a résztvevők nagy többsége – a PDL bojkottot hirdetett, a magyarok pedig távol maradtak – az államfő leváltására, a 46 százalékos részvételi arány miatt a kormány a helyén maradhatott.

Békekötés Băsescuval

 Az USL ezt követően december 9-én elsöprő, kétharmados választási győzelmet aratott, és az újabb, ezúttal négyéves mandátumot kezdő Ponta fegyverszünetet kötött az államfővel – mint kiderült, együttműködési megállapodást kötöttek, ami miatt Crin Antonescu PNL-elnök meg is orrolt Pontára. Akárcsak az RMDSZ-szel: mint utólag kiderült, Ponta még a választások előtt megállapodott Kelemen hunor szövetségi elnökkel, hogy beveszi az RMDSZ-t is a kormányba, de ezt utólag Crin Antonescu és Dan Voiculescu, a PC alapító elnöke végül megakadályozta.

Felemás gazdasági mutatók

 A Ponta-kormány ténykedését gazdasági szempontból sem kísérte sok siker. Miután a nyári belpolitikai viták miatt a lej jelentős teret vesztett az euróval szemben, az Oltchim vegyipari kombinát privatizációja sem sikerült. Részben kiegészítették ugyanakkor a 2010-es megszorítások során 25 százalékkal megnyirbált közalkalmazotti béreket, és arról is döntöttek, hogy visszafizetik a nyugdíjasoknak az egészségügyi hozzájárulást. Ugyanakkor 98 milliárd euróról 100 milliárdra nőtt a küladósság, és nem sikerült tartani a Nemzetközi Valutaalappal szembeni vállalásokat, sem az állami cégek magánkézbe adása, sem a magánszférából érkező menedzserek kinevezése terén. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági fejlemények és a megszorító intézkedések hatására a román gazdaság mégis növekedő pályára állni látszik, az államkötvények jól fogynak, és a lej az elmúlt 16 hónap legjobb pozíciójában van az euróhoz képest. Ponta tegnap úgy jellemezte kormányzását: az országnak erős, stabil kormánya van, amely a bérekre és nyugdíjakra vonatkozó választási ígéretét betartotta. Mérleget ugyanakkor nem kívánt vonni, mivel – mint fogalmazta – azt nem egy év, hanem a négyéves mandátum végén szokás.