
Mihaela Anghel asszisztens kapta meg először a koronavírus elleni vakcinát Románia területén
Fotó: Rovaccinare/Facebook
Utolsók közzött kullog a koronavírus elleni védőoltással történő immunizálás terén európai viszonylatban Románia, ahol akkor 50 százalékos az átoltottság, ha csak a 16 milliós állandó lakosságot vesszük figyelembe.
2021. december 27., 13:552021. december 27., 13:55
2021. december 27., 14:122021. december 27., 14:12
Pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. december 27-én oltották be az első lakost Romániában az új típusú koronavírus ellen. Az óriási publicitást kapott esemény főszereplője Mihaela Anghel asszisztens volt, akit annak köszönhetően választottak ki, hogy tagja volt annak az orvosi csapatnak, amely tíz hónappal korábban, február 27-én átvette az első, Románia területén SARS-COV-2-vel fertőzött személyt. A több szakaszra osztott oltási kampány a tavalyi év végén elsőként az egészségügyi dolgozók számára vette kezdetét, december 28-án pedig elindították a hatóságok a vakcinálásra való feliratkozást lehetővé tévő online platformot, amelyet kezdetben megrohamoztak az oltakozni kívánók.
Noha az akkori, Florin Cîțu vezette kormány azt tervezte, hogy júniusig 5, augusztusig pedig 10 millió személyt oltanak be koronavírus ellen az országban, előbbi célkitűzést két hónapos késéssel sikerült teljesíteni – utóbbit a mai napig sem. Annak ellenére, hogy májustól gyakorlatilag bárki bármelyik oltóközpontnál – előzetes időpontkérés nélkül – igényelheti a vakcinát, az oltakozási hajlandóság a nyári hónapokban folyamatosan alábbhagyott. Mindez a korlátozások fokozatos enyhítésével áll összefüggésben.
Ősszel ismét emelkedni kezdett a beoltottak száma, volt olyan nap, amikor 150 ezer ember kapta meg a koronavírus elleni vakcinát 24 óra leforgása alatt, ez a szám azonban az elmúlt időszakban tartósan csökken, és 10 ezer körül mozog. Mégpedig amiatt, hogy a jelek szerint a bukaresti kormány letett arról, hogy kötelezővé tegye az oltottságot, a fertőzöttségből való kigyógyulást vagy a negatív tesztet igazoló zöldigazolványt a munkahelyen. Ezen kívül magas az oltást elutasítók aránya is az országban, és rendkívül agresszív kampányt folytatnak a vakcinaellenes mozgalmak is.
A teljeskörűen beoltottak száma jelenleg 7,7 millióra rúg Romániában
Fotó: Rovaccinare
Sokat elárul a vakcinálási folyamat menetéről, hogy a legfrissebb, vasárnap este közzétett adatok szerint az azt megelőző 24 órában 3218 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját: 408 személynek az első, 1592-nek a második, 1218-nak a harmadik dózist adták be.
Ezáltal a lakosság átoltottsága 41 százalékos Romániában, miközben a teljeskörűen beoltottak tekintetében például Portugáliában 88, Franciaországban 72, Németországban 70, Norvégiában 72, Csehországban és Magyarországon 61-61, Szerbiában 46, Bulgáriában 27, Ukrajnában 30 százalékos az arány. Romániában jelenleg mindössze Bukarestben és öt megyében – Ilfov, Kolozs, Szeben, Konstanca és Brassó – haladja meg az átoltottság az 50 százalékot, amely ugyanakkor a legalacsonyabb Kovászna (30 százalék), Suceava (29) és Hargita (36) megyében, ha a beoltható lakosságra vetített arányt vesszük figyelembe.
„Más országokhoz képest Romániában alacsonyabb az átoltottság: ha realisták vagyunk, akkor ez az arány 50 százalékos, hiszen a rezidens, állandóan itt élő lakosság számát kell figyelembe vennünk, ami 16 millió” – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint továbbra is sok embert kell meggyőzni az oltakozás fontosságáról, amely mellett két fő érv szól: az oltottak esetében nem okoz súlyos megbetegedést a fertőzés, ugyanakkor az elhalálozás is elkerülhető.
Idén június óta lehetséges a 12 és 15 év közötti fiatalok oltása Romániában, a tervek szerint pedig 2022. január közepén elkezdődik az 5 éves kort betöltött gyermekek immunizálása is.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
1 hozzászólás