Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Közvetett diszkriminációnak minősül a 37,3 Celsius-foknál magasabb testhőmérsékletű diákok kizárása az országos vizsgákról – közölte csütörtökön az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
2020. június 11., 19:362020. június 11., 19:36
2020. június 11., 21:242020. június 11., 21:24
A CNCD ezt az oktatási és az egészségügyi miniszter közös rendeletével kapcsolatban megfogalmazott álláspontjában szögezi le. A 2020/4259/827-es rendelet többek között azt is előírja, hogy nem engedik részt venni a képességfelmérő vizsgán, illetve az érettségin azokat a tanulókat, akiknek a testhőmérséklete meghaladja a 37,3 Celsius-fokot. A rendeletről a Nép Ügyvédje kért véleményezést a CNCD-től.
nincs orvosi kutatás, amely azt bizonyítaná, hogy a 37,3 Celsius-foknál magasabb testhőmérsékletű személyek a SARS-CoV-2 hordozói, továbbá köztudott, hogy a lázmentes személyek is lehetnek vírushordozók (tünetmentesek), ugyanakkor számos más, az egészségi állapottól független tényező is okozhat hőemelkedést – érvel a testület.
Ennélfogva a CNCD igazgatótanácsa úgy véli, hogy
Alternatív megoldásként azt javasolja a testület, hogy azok a tanulók, akiknek a testhőmérséklete magasabb 37,3 foknál, vizsgázzanak külön teremben. A vizsgáról való kizárásuk az oktatáshoz való joguk megsértését jelentené, az oktatáshoz való jog ugyanis magában foglalja az egyenlő feltételek melletti és azonos szempontok alapján történő kiértékelést is – teszik hozzá.
Az igazgatótanács ugyanakkor
Az állásfoglalás elfogadását az igazgatótanács hat tagja támogatta, egy tag ellenezte.
A Nép Ügyvédje, Renate Weber erre reagálva rámutatott, érvekkel jól alátámasztott állásfoglalást adott ki a CNCD, és „ha van rá akarat”, meg lehet találni a megfelelő megoldást a helyzetre. Hozzátette, pénteken javaslatot küld az oktatási minisztériumnak, kérve, találják meg a módját annak, hogy a 37,3 foknál magasabb testhőmérsékletű tanulók is vizsgázhassanak.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
szóljon hozzá!