
A DIICOT szerint kibertámadásokat is orosz hibrid műveletnek vélnek
Fotó: Pixabay.com
Románia 2024-ben más európai államokkal együtt az orosz hibrid hadviselésre jellemző szabotázsakciók célpontja volt – derül ki a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) 2024-es tevékenységét ismertető jelentésből.
2025. február 12., 15:502025. február 12., 15:50
A DIICOT jelentése szerint 2022-től 13 európai országban legalább ötven olyan incidens történt, amelyeket orosz hibrid műveletnek vélnek. Ezek többnyire kémkedéssel, diverziókeltéssel, vandalizmussal, kibertámadásokkal, félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatos ügyek, három esetben pedig a balti-tengeri víz alatti infrastruktúrát érte támadás.
Az esetek többségében ezek nem követeltek áldozatokat, „bár az orosz hírszerző szolgálatok számára az áldozatok elkerülése nem prioritás” – hangsúlyozták a dokumentumban.
A DIICOT szerint Oroszország taktikát változtatott: már nem küld kiképzett ügynököket a NATO-országokba, hanem a Telegram csevegőprogramját használva toboroz embereket, akiknek néhány száz és több ezer dollár közötti összegeket ajánl. „A hibrid támadások célja a NATO-országok védelmi készültségének tesztelése, az infrastruktúrájuk gyenge pontjainak a feltárása és a nyugati országok nyomozószerveinek a túlterhelése” – magyarázták a dokumentumban.
A fő kockázatot továbbra is a román állampolgárok radikalizálódása jelenti, az ezen átesett személyek ugyanis propagandatevékenységet folytatnak az iszlamista terrorszervezeteknek - mutattak rá.
Az Agerpres hírügynökség által idézett jelentés szerint a DIICOT tavaly 94 ügyben vizsgálódott, és négy ügyben 15 személy ellen emelt vádat.

Oroszország a kommunikációs teret a hibrid hadviselés eszközeként használja, akár propaganda, akár dezinformáció formájában – nyilatkozta kedden az Agerpres hírügynökségnek Andrei Ţărnea, a külügyminisztérium szóvivője.
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
szóljon hozzá!