
(Képünk illusztráció) A Gorj megyei utakat és hidakat ellenőrzik a szakemberek a földrengés után
Fotó: Haáz Vince
A kedd délutáni 5,7-es erősségű földrengés nyomán Gorj megye több településén épületek rongálódtak meg – derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság összesített adataiból. A földmozgást öt utórengés követte, amelyeket több megyében is érezni lehetett.
2023. február 14., 19:502023. február 14., 19:50
2023. február 14., 22:342023. február 14., 22:34
A tájékoztatás szerint a földrengést az egész megyében érezték, és több településről érkezett anyagi károkra vonatkozó jelentés, többek közt a megyeszékhelyről, Zsilvásárhelyről (Târgu Jiu). Itt repedések keletkeztek több lakóházon és középületen, sok kémény megrongálódott és közel áll a leomláshoz.
A Gorj megyei útügyi igazgatóság délután elrendelte a megye útjainak és hídjainak a vizsgálatát, miután több helyen nagyobb repedéseket fedeztek fel az aszfaltburkolaton. A megyében több autó megrongálódott, miután épületelemek hullottak rájuk – közölte a katasztrófavédelem.
Raed Arafat közölte, öt utórengése volt eddig a kedd délutáni olténiai földrengésnek; áldozatok nincsenek. A katasztrófavédelmi főosztály (DSU) vezetője a belügyminisztériumnál tartott sajtótájékoztatón közölte, a Richter-skála szerinti 5,7-es erősségű földmozgás 15 óra 16 perckor következett be Olténiában, Gorj megyében, 6,3 kilométeres mélységben.
„A legfontosabb: a földrengés nem járt áldozatokkal vagy más súlyos következményekkel” – nyomatékosította Arafat.
Elmondta, a földmozgás észlelése után azonnal tájékoztatták a belügyminisztériumot és a miniszterelnököt, és közben az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) elindította az ilyen esetekre előírt eljárást, a megyékben elkezdődtek a helyszíni felderítések. „Minden ország szeretné előre tudni, ha földrengés következik, de ezt nagyon nehéz megjósolni” – fogalmazott Arafat, hozzátéve, a hatóságok reakciója „normális” volt, nem történt semmi rendkívüli, az eljárás szerint cselekedtek.
A katasztrófavédelem vezetője nyugalomra és bölcsességre intette az embereket, hangsúlyozva, hogy nem szabad hinni a hamis, félrevezető, manipulatív információknak, amelyek vélhetően terjedni kezdenek majd. „Bízzanak benne, hogy ha mi megtudunk valamit, azt önök is tudni fogják, ha bármiről értesülünk, azt továbbítjuk önöknek. De jelenleg nincs olyan varázsmegoldás, amely lehetővé tenné számunkra, hogy előre jelezzük, ha lesz egy földrengés 10 perc múlva, egy év múlva, 10 év múlva vagy hogy soha nem lesz” – nyomatékosította. Arafat azt mondta, még lesznek utórengések az elkövetkező időszakban, de remélik, hogy csökken a szeizmikus aktivitás intenzitása.
Mihaela Ţicleanu szerint egy 43 éves férfi kisebb koponyasérüléssel jelentkezett a kórház sürgősségi osztályán, miután egy vakolatdarab esett a fejére. Maga ment be a kórházba, és azt mondta, hogy munkaidőben volt, amikor megsérült. Jelentkezett egy 32 éves nő is, aki elcsúszott a házban, amikor a földrengés történt. „Egyikük sérült sem szorult kórházi ellátásra, mint ahogyan az az öt másik személy sem, akik pánikrohamot kaptak” – tette hozzá a szóvivő.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
Lehetségesnek nevezte a frissen ellenzékbe került Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, a képviselőház alelnöke, Adrian Cozma, hogy pártja együttműködjön a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Újabb büntetőeljárás indult az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescu ellen – derült ki csütörtökön.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen egy, a bevándorlók elleni bejegyzés miatt.
Machetével támadt társaira egy 15 éves, kilencedik osztályos diák a dél-romániai Pitești egyik középiskolájában csütörtökön.
Az iskolatáskák átkutatását is kilátásba helyezte Sorin Costreie új oktatási miniszter annak érdekében, hogy elejét vegyék az erőszakos cselekményeknek az oktatási intézményekben.
A követelés a volt elnök által 17 éven át beszedett bérleti díjakból ered, miután a nagyszebeni ingatlan ügyében Iohannisék végleg elveszítették a pert.
Újabb ügyben hallgatta ki szerdán gyanúsítottként a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescut.
Közleményben cáfolta kedden este a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), hogy bármi köze lenne a politikai folyamatokhoz.
szóljon hozzá!