Dagad a botrány, az igazságszolgáltatási tanács is magyarázatot vár Bolojan és Tănăsescu találkozója után

valamint az intézmény azon képessége, hogy egyértelmű és teljes körű magyarázatokkal eloszlassa minden olyan ésszerű gyanút, amely a pártatlanság követelményeivel összeférhetetlen kapcsolatok fennállására utal.

A tanács hangsúlyozza, hogy ezek a követelmények az alkotmánybíróság esetében annál is fontosabbak, mivel határozatai minden állami hatóságra nézve kötelezőek, és azokat a bíróságok közvetlenül alkalmazzák.

Számos esetben az alkotmánybíróság határozatai az igazságszolgáltatási rendszer szervezetére és működésére vonatkoznak, ideértve a bírók jogállását, a bérezési rendszert, illetve az igazságszolgáltatási hatóságot érintő alkotmányjogi viták rendezését.

Az akkor nyilvánosan kifejtett álláspont rávilágított arra, hogy az alkotmánybíróság tevékenységét még a lehetséges beavatkozás gyanúja sem árnyékolhatja be.

„Természetes, hogy ugyanazt a szigorú követelményt kell következetesen fenntartani, függetlenül a betöltött tisztségektől vagy az intézményi kontextustól” – szögezte le a CSM.

A CSM úgy véli, hogy nyilvános magyarázatokra van szükség a következőkre vonatkozóan:

• a találkozó körülményeiről;
• a találkozó jellegéről;
• arról, hogy miért éppen a szenátus elnökének irodájában került sor rá;
• a megbeszélések tárgyát képező témákról.

A tanács szerint a tisztázásra az alkotmánybíróság tekintélyének védelme és a nyilvánosság bizalmának fenntartása érdekében van szükség a döntései pártatlanságát és integritását illetően.

A CSM hangsúlyozra, hogy az állami intézményekbe és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom feltétele az, hogy a függetlenségi, pártatlansági és átláthatósági normákat következetesen alkalmazzák, függetlenül attól, hogy mely intézményről vagy személyekről van szó.

A tanács közleményét megelőzően az ország ítélőtábláinak, törvényszékek és bíróságainak elnökei ugyancsak sürgős magyarázatot kértek a Tănăsescu és Bolojan közötti találkozóval kapcsolatban.

A CSM és a bíróságok közleményére reagálva

A taláros testület szerint az alkotmánybíróság elnöki tisztsége a joghatósági feladatok mellett adminisztratív, szervezési és képviseleti feladatokat is magában foglal, amelyeket a 47/1992. számú, az alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény 9. cikke ír elő.

„Ezen feladatok gyakorlása során az alkotmánybíróság elnöknőjének akormány képviselőivel folytatott találkozóinak kizárólagos tárgya az intézmény tevékenységének megfelelő szervezésével, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos kérdések, a törvényben előírt hatáskörök keretein belül” – közölte a testület.

„Az alkotmánybíróság elnöke határozottan és kategorikusan megerősíti, hogy egyetlen, az alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügy sem képezi, és nem is képezheti tárgyát olyan megbeszéléseknek, amelyek kívül esnek azon eljárási és jogi kereten, amelyen belül az ügyet rendezni kell” – áll a vasárnap este kiadott közleményben.

A taláros testület rámutatott, hogy

„Az alkotmánybíróság elnöknőjének következetes és nyilvános magatartása, valamint etikai és szakmai irányelvei elegendő alapot nyújtanak ahhoz, hogy kizárható legyen minden olyan ellentétes értelmezés, amely az elnöknő tisztségének gyakorlása során végzett közigazgatási intézkedések jellegét és tárgyát érinti” – szögezte le a bíróság.

Mint arról beszámoltunk, a Tănăsescu és Bolojan közötti találkozó kapcsán az ellenzék is magyarázatot követelt.

Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD-) képviselő pénteken este követelt magyarázatot az ügy kapcsán.

korábban írtuk

Titkos találkozó Bolojan és az alkotmánybíróság elnöke között? Magyarázatot követel a PSD

Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő magyarázatot vár az alkotmánybíróságtól arra, milyen körülmények között került sor Ilie Bolojan és az alkotmánybíróság elnökének találkozójára Mircea Abrudean szenátusi elnök irodájában.

„Az Európai Unió melyik jogállamában történhet még meg ilyesmi? Románia egyre veszélyesebben távolodik a törvények tiszteletben tartásától, a hatalmi ágak szétválasztásának elvétől és az alapvető állami intézmények függetlenségének tiszteletben tartásától” – fogalmazott.

A vizsgálat a találkozó megszervezésének és lebonyolításának körülményeire, valamint esetleges intézményi következményeire terjedne ki.

A határozattervezet szerint a szenátus beavatkozásának szükségességét az indokolja, hogy a találkozóra nem a kormány vagy az alkotmánybíróság székhelyén került sor, hanem - a kezdeményezés alapjául szolgáló információk alapján - a szenátus elnökének irodájában. Ennélfogva a szenátusnak intézményi kötelessége tisztázni, hogy ki kérte és ki engedélyezte a helyiség használatát, illetve betartották-e az előírt adminisztratív és intézményi eljárásokat - érveltek.

A parlamenti frakció szerint a találkozó időpontja azért bír különös jelentőséggel, mert az alkotmánybíróság olyan nagy érdeklődésre számot tartó ügyek vizsgálatára készül, amelyeknek jelentős jogi, intézményi, politikai és pénzügyi következményei lehetnek