Az együtt szórakozó, csoportokba verődő fiatalok megfigyelésére nagy mértékben összpontosított a Securitate
Fotó: CNSAS/Facebook
A Ceaușescu-rendszer titkosrendőrsége, a Securitate az 1980-as évek végén rendszeresen toborzott kiskorú informátorokat az iskolák padsoraiból – gyakran a tanárok aktív közreműködésével, a szülők tudta és beleegyezése nélkül. A Securitate külön megfigyelte a magyar nemzetiségű pedagógusokat, a társaságba járó fiatalokat.
2026. augusztus 25., 20:012026. augusztus 25., 20:01
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) keddi közleménye abba enged betekintést, hogy milyen mértékben járta át a megfigyelés és a besúgóhálózat a romániai oktatási rendszert az 1989-es rendszerváltás előtti utolsó hónapokban.
A Securitate (teljes nevén Departamentul Securității Statului, azaz Állambiztonsági Igazgatóság) a kommunista Románia titkosrendőrsége és állambiztonsági szolgálata volt, amely 1948-tól egészen az 1989-es rendszerváltásig működött.
Egy egész generáció a rendszer célkeresztjében
A dokumentumokhoz fűzött történészi elemzés szerint a Securitate „intézményi paranoiában” szenvedett:
Óriási megfigyelőhálózatot működtetett a Securitate
Fotó: CNSAS/Facebook
Miközben a hivatalos propaganda a gyermekek védelméről és a legjobb oktatási feltételekről beszélt,
A beszervezéshez és az első kapcsolatfelvételhez szükség volt az iskola vezetőségének – az igazgatónak vagy az osztályfőnöknek – a közreműködésére, míg a szülők erről semmit nem tudhattak. Az aláírt kötelezvényben a gyerekeknek azt is vállalniuk kellett, hogy a Securitatéval való kapcsolatukról és az általuk szolgáltatott információkról senkivel, semmilyen körülmények között nem beszélnek.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A Vrancea megyei Securitate 1989-es munkatervéből kiderül, milyen léptékű volt a megfigyelőhálózat: a megye iskolarendszere –
– összesen 9 informátorral, 270 „támogató személlyel” (ebből 64 pedagógus), 25 jóváhagyott forrással és 11 „házigazdával” volt lefedve.
A terv célkitűzései között szerepelt
A dokumentum egyik pontja szó szerint így fogalmaz a szolgálat feladatáról: célja a fiatalság megóvása a „külföldi reakciós körök káros befolyásától”.
Kiket figyeltek meg?
A jelentés külön kategóriákba sorolta a „gyanús” személyeket:
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) ismét dokumentumokat tett közzé
Fotó: CNSAS/Facebook
A megfigyelendők listája kiterjedt azokra a tanárokra is, akik „erkölcstelen magatartást” tanúsítottak, akik „misztikus-vallási” érdeklődést mutattak, kiterjedt a sokat hiányzó, vagy gyakran társaságba járó diákokra, a külföldiekkel „gyanús kapcsolatot” ápolókra – és külön pontban a magyar nemzetiségű pedagógusokra is.
Diszkók, cukrászdák, videóestek
Egy másik, 1989 októberében kelt terv a foksányi (Focșani Vrancea megye székhelye) „szervezetlen” fiatalság – köztük diákok és fiatal munkások – köréből kívánt „támogató személyeket” beszervezni.
„Egy támogató személy azok közül, akik az M. Eminescu cukrászdát (Teatru) látogatják: határidő – 1990.03.15.”
Ez jól mutatja, milyen hétköznapi helyszíneket – cukrászdákat, diszkókat – jelöltek ki a Securitate tisztjei besúgók toborzására, konkrét határidőkkel ellátva, mintha egy szokásos munkatervről lenne szó.
Nicolae Ceaușescu diktátor (jobbról) rezsimje a kommunista Románia titkosrendőrségére és állambiztonsági szolgálatára támaszkodott
Fotó: CNSAS/Facebook
Külön tisztek foglalkoztak a vallási közösségek (adventisták, evangélikusok, reformátusok) megfigyelésével, más tisztek pedig a líceumi színjátszó köröket és a diáklapokat figyelték.
A rendszer logikája
A CNSAS elemzése szerint
A Vrancea megyei dokumentumok csak egy szeletét mutatják be annak a gyakorlatnak, amely a korabeli Románia egész oktatási rendszerét átszőtte, és amelynek nyomai a rendszerváltás előtti utolsó hetekig, 1989 decemberéig kimutathatóak.
A Securitate az 1980-as évek végén rendszeresen toborzott kiskorú informátorokat az iskolák padsoraiból
Fotó: CNSAS/Facebook
Az 1989 előtti kommunista hatalom folyamatosan szemmel tartotta az országban tevékenykedő külföldi újságírókat, hogy elejét vegye a valós helyzet bemutatásának – derül ki a CNSAS által bemutatott legfrissebb dokumentumokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!