
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Az RMDSZ igazságtalannak tartja, hogy a két koalíciós partner, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti alku nyomán Nagy-Bege Zoltán a továbbiakban nem töltheti be az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság alelnöki tisztségét, de a romániai politikai életben fel kell készülni az ilyen helyzetekre, különösen úgy, hogy nincs szükség az RMDSZ-re a parlamenti többséghez – így kommentálta a Krónika kérdésére a szerdai eseményeket Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
2023. április 21., 09:582023. április 21., 09:58
A politikus a Krónikának kifejtette: az, hogy Nagy-Bege Zoltán kikerült az alelnöki tisztségből, kizárólag a Nemzeti Liberális Párt kapzsiságával, mohóságával magyarázható. „Semmilyen személyi vagy szakmai kifogás nem volt Nagy-Bege Zoltánnal szemben. Ők is elismerték, a román sajtó is elismerte, hogy szakmai szempontból felkészült ember. Bátor is volt, ő volt az egyetlen, aki a nehéz pillanatokban kommunikált a közvéleménnyel, szóba állt a sajtóval, miközben a többiek bujkáltak, amikor problémák voltak az árszabályozásokkal, és elszaladtak az energiaárak. Ezt mindenki elismerte,
– mondta Csoma, aki szerint a liberálisok semmilyen érdemi indokot nem hoztak fel Nagy-Bege leváltása mellett.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ készül-e valamilyen ellenlépésre, a kolozsvári politikus kifejtette, az RMDSZ álláspontja az, hogy „pontszerű” dologról van szó. „Egy ANRE-funkció nem befolyásolhatja a teljes koalíció működését. Szerintem ilyen szempontból valamennyire disztingválni kell” – szögezte le, hozzátéve: nem kértek cserében semmilyen más funkciót, mivel nem alkuról van szó.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke hozzátette: az eset szerinte nem befolyásolja a koalíció működését, mivel voltak már viták a koalícióban korábban is, és a politikában általában véve is vannak súrlódások.
Felvetésünkre, hogy mindemellett nem ingatta-e meg az eset a koalíciós partnerekbe vetett bizalmat, Csoma
„Van, amikor hullámvölgyben van, van, amikor nincs hullámvölgyben. Én láttam már ilyent a politikai életben. Sajnos, aki ismeri a román politikai valóságot, az fel kell hogy legyen készülve az ilyen helyzetekre. Ez a politikai valóság, főleg olyan esetben, amikor matematikai szempontból nincs szükség az RMDSZ-re a többséghez” – mutatott rá a frakcióvezető.
Annak kapcsán, hogy az is felmerült: az ANRE magyar alelnökének leváltása csupán „bemelegítés” volt, és a koalíciós partnerek arra készülnek, hogy a küszöbön álló miniszterelnök-csere és kormányátalakítás kapcsán elvesznek egyet az RMDSZ által birtokolt három miniszteri tárca közül, Csoma kifejtette:
„Nyilván a politkában soha nem mondhatjuk azt, hogy valami nem történhet meg, de én egyelőre azokon a koalíciós üléseken, amelyeken frakcióvezetői minőségemben részt vettem, nem éreztem olyan nyomást sem a PSD, sem a PNL részéről, hogy elszeretnének venni egy minisztériumot vagy el szeretnék távolítani az RMDSZ-t a kormányból” – mondta. Hozzátette: előfordulhat, hogy ilyesmi „lappang”, mint ahogy az is, hogy egyszer csak a spekulációból konkrét igény lesz, de egyelőre nem észlelte, hogy bármit is el szeretnének venni.
„Egyrészt ez egy kollektív döntés lesz, de egyelőre nincs ilyen helyzet, egyelőre nem lehet megmondani, hogyan reagálunk, ha ilyen helyzettel szembesülünk” – mondta a Krónikának Csoma Botond.
Az ügy kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölt, szerdán este a Gândul portálon egy műsorban elmondta: fél éve, amikor meghosszabbították az ANRE korábbi vezetőségének a mandátumát, arról volt szó, hogy mindenki megőrzi az ott betöltött vezető tisztségeit. Ugyanakkor a szerdai tisztújítás előtt azzal szembesültek, hogy a PSD és a PNL már az összes vezetői funkciót magának akarja. Kelemen elmondta: zavarónak tartja, ami történt, de nem feltétlenül a tisztség elvesztése miatt, hanem azért, mert mert az írott megállapodásokon túl a szokásjognak, az adott szó betartásának is működnie kell.
Hozzátette, úgy értesült, hogy a PNL-en belül feszültségek vannak, de azokra szerinte nem ez a megoldás. „Azt mondtam, az egyetlen jelzés, amit jelenleg adhatok, az, hogy nem veszek részt a szavazásban. Nem szavazhatok a koalíciós partnereim ellen. Tudtam, hogy a többség amúgy is megvan.
A PNL részéről Alina Gorghiu, a szenátus ügyvivő elnöke úgy kommentálta a történteket: az, hogy az RMDSZ-nek már nincs tagja az ANRE vezetőségében, nem jelenti azt, hogy szóba kerülne a magyar alakulat kiebrudalása a kormányból, vagy egyes tárcák cseréje, a vita szerinte elhamarkodott. A politikus a Prima Newsnak kifejtette: alku volt, és
Hozzátette, a politikai alkukkal „egyesek egyszer elégedettek, máskor mások nem”. „Az ANRE a román állam egyik fontos intézménye, amely az utóbbi időben problémákat okozott, és szükség volt a professzionalizálására” – mondta Alina Gorghiu, hozzátéve, hogy az új csapatban szakemberek dolgoznak, egy fiatal, energetikai témákra szakosodott elnökkel, aki megváltoztathatja az intézmény arculatát.
„A koalíció továbbra is működik. (…) A kapcsolat az RMDSZ-szel olyan marad, amilyen volt. Ne beszéljünk a következő kormányban a tárcaváltásokról, ez a kérdés nem merült fel, és nem ez a kulcs a mai alkuk értelmezéséhez” – mondta Alina Gorghiu.
Ezzel egy időben Rareș Bogdan, a PNL első alelnöke is úgy nyilatkozott, hogy a román sajtóban újból felröppent híresztelések ellenére a liberálisok nem akarják eltávolítani a hatalomból az RMDSZ-t, és mindezt érdekes indokkal igyekezett alátámasztani. „Az RMDSZ nagyon fontos esemény előtt áll, két héten belül tisztújítást tartanak, az alakulaton belül több tábor, köztük a partiumi és a székelyföldi platform feszül egymásnak. Ilyen helyzetben senki nem gondolhatja komolyan, hogy a koalícióból való kiszorításukat terveznénk” – jelentette ki a Digi 24 hírtévé csütörtök esti műsorában az európai parlamenti képviselő. Aki a jelek szerint nincs tisztában azzal, hogy Kelemen Hunor egyedül pályázik a szövetségi elnöki tisztségre, ebből a szempontból nincs tétje az április 28–29-én Temesváron tartandó kongresszuson esedékes tisztújításnak.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!