Egyelőre európai parlamenti (EP) képviselő maradhat az összeférhetetlenségi ügyei miatt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által feljelentett Mircea Diaconu: a bukaresti táblabíróság pénteken a javára döntött abban a perben, amelyben a politikusok vagyonosodását és összeférhetetlenségi ügyit vizsgáló testület indított ellene annak érdekében, hogy vonják vissza mandátumát.
2014. október 12., 17:482014. október 12., 17:48
A bíróság szerint a Diaconu összeférhetetlenségét kimondó ANI-megállapítás megalapozatlan, ezért visszautasította a Központi Választási iroda (BEC) jegyzőkönyvének érvénytelenítését, amely tanúsítja, hogy Diaconu EP-mandátumot nyert.
Az ítélet nem jogerős, ellene az ANI a legfelsőbb bíróságon fellebbez. Az ANI azzal érvelt, hogy az alkotmánybíróság úgy határozott: az összeférhetetlenség miatt elítélt parlamenti és önkormányzati képviselők az elítéléstől számított három évig semmilyen választott tisztségre nem pályázhatnak.
Eddig jogi vita alakult ki amiatt, hogy a tisztségbeli összeférhetetlenség vagy érdekellentét miatt elítélt törvényhozók megpályázhatnak-e más, addig általuk be nem töltött választott tisztséget az említett időszakban, vagy semmilyen választott funkcióért nem szállhatnak versenybe.
A félreértést az okozta, hogy a 176/2010-es számú, a közszereplők feddhetetlenségének feltételeit szabályozó törvény úgy fogalmaz: az elítélt személyek nem pályázhatnak „ugyanarra\" a tisztségre három évig. Ezt a bíróságok szó szerint értelmezték, emiatt indulhatott a májusi EP-választáson Mircea Diaconu, aki függetlenként mandátumot is szerzett. A bíróságokkal ellentétben a feddhetetlenségi ügynökség úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a tiltás valamennyi választott tisztségre vonatkozik.
A színész-politikust korábban elítélték összeférhetetlenség és érdekellentét miatt, ezért a bukaresti központi választási iroda eredetileg nem hagyta jóvá az indulási jogát az EP-választáson. Diaconu bírósághoz fordult, és alap-, valamint másodfokon egyaránt nyert.
A bíróság arra hivatkozott, hogy a törvény szövege homályos, pontatlan, és nyelvtani értelmezés szerint Diaconu esetében a tiltás csak a romániai szenátori tisztségre vonatkozik, mert elítélésekor a bukaresti felsőháznak volt tagja.
Mint ismeretes, Diaconunak 2012-ben le kellett mondania a művelődési miniszteri tisztségről, miután kiderült: összeférhetetlenségnek minősül, hogy 2008-ban egyszerre volt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora és a bukaresti Nottara színház igazgatója. Ráadásul azt is a terhére rótták, hogy közalkalmazottként a saját feleségét alkalmazta rendezőként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!