
Fotó: gov.ro
Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pénteken bejelentette, hogy a kormány folytatja a Románia schengeni csatlakozásáért tett intézkedéseket, és fontolóra veszi, hogy Bulgáriától elkülönülten haladjon tovább ezen az úton.
2022. december 09., 16:492022. december 09., 16:49
2022. december 13., 11:542022. december 13., 11:54
Ciucă a Nemzeti Liberális Párt országos politikai bizottságának ülése előtt nyilatkozott erről a sajtónak. Mint elmondta, Klaus Iohannis elnökkel és Marcel Ciolacuval, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével is megvitatta a kérdést, és egyöntetű a döntés, hogy folytatják az ország schengeni csatlakozásának irányába tett lépéseket. Tárgyalásokat folytatnak az európai intézményekkel, a cseh elnökséggel és az elnökséget átvenni készülő svéd féllel is, mondta a kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy az államfő jövő héten kérhetné-e az Európai Tanácstól a kérdés újbóli megvitatását és azt, hogy hívják össze az EU Bel-és Igazságügyi Tanácsának rendkívüli ülését,
– írja az Agerpres.
Az újságírók azt is megkérdezték tőle, jó ötletnek tartaná-e, hogy Románia és Bulgária külön-külön haladjon tovább a schengeni csatlakozáshoz vezető úton. „Ezt a lépést fontolóra kell vennünk” – felelte a miniszterelnök.
„Ezt minden országnak egyénileg kell megoldania” – tette hozzá.
Bode: a Bel- és Igazságügyi Tanács legközelebbi ülésén ismét napirendre kerülhet csatlakozásunk
Románia schengeni térséghez való csatlakozása az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának következő, márciusra tervezett ülésének vagy bármely más rendkívüli ülésének a napirendjére kerülhet – jelentette ki pénteken Lucian Bode belügyminiszter.
A szabályok nagyon világosak: Románia schengeni csatlakozásáról kizárólag az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa dönthet. A Tanács legközelebb márciusban tartja rendes ülését, de addig is összehívhatnak egy rendkívüli ülést, amelyen az EB elnöksége napirendre tűzheti, szavazásra bocsáthatja Románia és Bulgária csatlakozásának ügyét – jelentette ki Bode a Nemzeti Liberális Párt országos politikai bizottságának ülése előtt.
Azt is elmondta, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács csütörtöki ülésén nem volt lehetőség különválasztani a szavazásnál Romániát Bulgáriától. Arra a kérdésre, hogy miért nem vetette fel ezt a forgatókönyvet, tudva, hogy Hollandia ellenzi Bulgária felvételét a térségbe, Bode így válaszolt: „azért, mert a döntés meghozatalához egyöntetű voksra lett volna szükség. Önök el tudják képzelni, hogy Bulgária megszavazta volna a Romániától való szétválást?”.
A minisztert az Európai Bírósághoz benyújtott fellebbezés lehetőségéről is kérdezték, amire Bode azt válaszolta, hogy egy ilyen eljárás nagyon elhúzódhat, de ha mégis e mellett döntenek, közölni fogják.

Évi tízmilliárd eurós veszteséget okoz a román gazdaságnak az, hogy az ország nem lehet tagja a schengeni térségnek – jelentette ki csütörtökön Florin Spătaru gazdasági miniszter.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!