Fotó: gov.ro
Ebben az évben Romániát olyan mértékű aszály sújtotta, amely nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az emberek életminőségét is negatívan érintette – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök a Cotroceni-palotában rendezett, klímaváltozásról és annak hatásairól szervezett konferencián.
2022. szeptember 08., 15:322022. szeptember 08., 15:32
„Egyértelmű, hogy a klímaváltozás hosszú távon negatív hatással van a mezőgazdaságra, a közegészségügyre, az energiarendszerre, a közlekedésre és természetesen a biológiai sokféleségre. Ezért hoztunk konkrét intézkedéseket az aszály által érintettek megsegítésére” – mondta a kormányfő.
Ciucă emlékeztetett, hogy az egyik intézkedés az öntözőberendezések kialakítását, illetve felújítását célozza, kapacitásuk növelése érdekében. Ugyanakkor áprilisban megalakult az éghajlatváltozások hatásaival foglalkozó minisztériumközi bizottság, amelynek jómaga a koordinátora – sorolta a miniszterelnök.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a zöld gazdaságra vonatkozó európai célkitűzésekhez kell igazítani az idevágó politikákat.
Nicolae Ciucă ugyanakkor arra is felhívta hallgatósága figyelmét, hogy az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra ambiciózus célt tűzött ki: az Európai Unió minden programjába integrálni a klímaváltozással kapcsolatos szempontokat, és az EU összkiadásainak 25 százalékát a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseket szolgáló programokra fordítani. Ez körülbelül 320 milliárd eurót jelent – tette hozzá a miniszterelnök.
Ugyanezen konferencián Klaus Iohannis elnök kijelentette, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem „nem lehet egy magányos harc”, és a központi közintézményeknek „katalizátorszerepet” kell vállalniuk a klímaváltozásra adott válaszlépések kezelésében.
– fogalmazott az államfő „Az éghajlatváltozás és hatásainak korlátozása: integrált megközelítés Románia számára” címet viselő jelentés közvitára bocsátása alkalmával. Hozzátette, prioritássá válik a lehető legtöbb társadalmi szereplő mozgósítása. „Akár az akadémiai szféráról, akár a kutatásról, a nem kormányzati szervezetekről, az üzleti szféráról vagy a médiáról beszélünk, valamennyi szereplő bevonására szükség van” – mondta.
Az államfő ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a kormány fokozott figyelmet fordít a klímapolitikára.
„Tudatában vagyok, hogy Románia számára, más országokhoz hasonlóan, ez egy új terület, emiatt a szakértői képzés és az intézményi kapacitás fejlesztése még folyamatban van. Úgy vélem, hogy a ma bemutatott jelentés hasznos lesz Önök számára mind a benne található részletes elemzés, mind pedig az előttünk álló főbb kihívások kezelésére javasolt konkrét intézkedések révén” – mondta Iohannis.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
A közelmúltban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és a Meteorológiai Világszervezet egy sor tudományos jelentést tett közzé, amelyek szerint az éghajlatváltozás felgyorsult, jelentős anyagi károkat okoz, és negatívan befolyásolja az emberek életminőségét és élettartamát – számolt be az államfő.
„Emiatt a mi válaszunknak is gyorsnak és határozottnak kell lennie, miközben szem előtt kell tartanunk, hogy nem áll rendelkezésünkre semmiféle csodamegoldás. Románia olyan sajátos kihívásokkal néz szembe, amelyek átfogó alkalmazkodási intézkedéseket igényelnek a kánikula, az aszály és a vízhiány hatásainak enyhítésére, de ezzel párhuzamosan olyan intézkedéseket is meg kell hoznunk, amelyek mérsékelik az említett jelenségeket, azaz csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását és az emberek által okozott szennyezést” – figyelmeztetett Iohannis.
Az államfő szerint
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió szilárd elkötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemleges gazdasággá és társadalommá váljon, és közbenső célként 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
„Egy ilyen ambiciózus cél radikális átalakításokat igényel, de ezeknek gazdaságilag megvalósíthatónak és társadalmilag méltányosnak kell lenniük. Annak elkerülése érdekében, hogy az átmenet zűrzavaros, mélyreható negatív hatásokkal járó folyamat legyen, jobb és összehangolt tervezésre és korai fellépésre van szükség az összes érintett köz- és magánszereplő részéről, ami még inkább indokolja az integrált terv és megközelítés kidolgozását” – szögezte le az elnök.
Rámutatott,
A klímasemlegességre való áttérés számos előnnyel jár, többek között új beruházások születnek a kutatás, a fejlesztés és innováció területén, új, kevésbé szennyező iparágak fejlődnek ki, új munkahelyek jönnek létre, és nő az energiabiztonság az energiaimporttól való függőség csökkentése révén. Mindez az ökoszisztéma és a lakosság egészségének javulását eredményezi – fogalmazott Iohannis.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben, amelyet az Oroszország Ukrajna elleni háborúja súlyosbít, még sürgetőbbé válik a gazdaság karbonsemlegessé tétele és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való gyorsított átállás, ami Románia és az Európai Unió energiabiztonságát garantálná – nyomatékosította még az államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!