
Fotó: Rompres
A jelentésben Ion Iliescu egykori és Traian Bãsescu jelenlegi államfő, Ioan Talpeº egykori elnöki tanácsos, Sergiu Medar, a katonai hírszerzés korábbi vezetője, valamint Ioan Mircea Paºcu volt védelmi miniszter neve is felmerül.
„Az Egyesült Államok és az érintett országok hírszerzésétől származó információk egyértelműen és részletesen megerősítik, hogy a két ország börtönöknek adott otthont a CIA különleges programja keretében, amelyet 2001. szeptember 11. után dolgozott ki az amerikai adminisztráció” – áll a svájci szenátor jelentésében, amelyet ismertetése után pénteken fogadott el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Jogi és Emberjogi Bizottsága.
Marty szerint Ion Iliescu exelnök megállapodást írt alá 2001 októberében az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai fél kiterjessze tevékenységét Románia területére. Ez azt jelenti – szögezi le a jelentés –, hogy az amerikai hadsereg fedése alatt a CIA-személyzet teljes szabadságban, a romániai hatóságok ellenőrzése nélkül tevékenykedhetett az ország területén.
A svájci raportőr szerint Washington választása azért esett Lengyelországra és Romániára, mert a két ország gazdaságilag törékeny volt, és stratégiai fejlődésükhöz létfontosságú volt az amerikai támogatás. Fontos adu volt az amerikai fél kezében – áll a jelentésben –, hogy jelentős támogatást ígért Románia sikeres NATO-csatlakozásához. Marty leszögezte: bizonyítékokkal tudja alátámasztani, hogy az amerikai hírszerzés Lengyelországba szállította, és ott vallatta az értékesebb foglyokat, Romániában pedig kevésbé fontos személyeket őriztek és hallgattak ki. A foglyok szállítására az amerikaiak a Konstanca melletti Mihail Kogãlniceanu-repülőteret használták, áll a jelentésben.
Bukaresti illetékesek, köztük a Marty-jelentésben név szerint is megemlített személyek felháborodva és határozottan elutasították a vádakat. Ion Iliescu exállamfő „hülyeségnek”, „aberrációnak” nevezte a jelentést, amely szerinte „felelőtlen kitalációkat” tartalmaz. Iliescu tagadta, hogy államelnökként bármilyen információt vagy felkérést kapott volna a CIA titkos börtöneivel kapcsolatban, és kizárta annak lehetőségét, hogy az amerikaiak az ő tudomása nélkül ilyen létesítményeket működtethettek volna Romániában. Marty állításait Ioan Mircea Paºcu egykori védelmi miniszter is elutasította, és felszólította a raportőrt: vagy támassza alá bizonyítékokkal vádjait, vagy pedig kérjen bocsánatot az érintettektől.
Sergiu Medar egykori elnöki tanácsos, a katonai hírszerzés korábbi vezetője spekulációnak nevezte Dick Marty állításait, és leszögezte: soha semmilyen tárgyalásokat nem folytatott az amerikaiakkal ebben az ügyben. Hasonlóan nyilatkozott Ioan Talpeº volt elnöki tanácsos is, aki tegnap elismerte: Románia több más NATO-tagállamhoz hasonlóan egyezményt írt alá arról, hogy a CIA repülőgépei használhatják légterüket és reptereiket. Norica Nicolai, a CIA-börtönök ügyét vizsgáló parlamenti bizottság elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a raportőr nem sorakoztatott fel bizonyítékokat állításai alátámasztására.
Az Európai Bizottság szóvivőjén keresztül aggodalmának adott hangot a Marty-jelentés kapcsán, és felkérte az érintett államokat, hogy mielőbb indítsanak független vizsgálatokat az ügyben.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.