Körültekintés. Az átlagéletkor növekszik, de nem mindegy, hány évet töltünk el relatív egészségesen
Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A megelőzési programcsomagok kötelezővé tételére készül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS). Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, finanszírozni kell a tájékoztatást, a szűrési programokat, és csak azután lehet számon kérni az emberektől, hogy figyeltek-e a megelőzésre.
2022. május 25., 18:532022. május 25., 18:53
Kötelezővé tennék a lakosság számára az egészségügyi megelőzést – jelentette be a napokban Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke. Kifejtette, szankciók bevezetését fontolgatják azok számára, akik jövő évtől nem veszik igénybe a megelőzési szolgáltatásokat.
Rámutatott, az április 1-től érvénybe lépő keretszerződés értelmében 22 százalékkal növelték az alapellátás költségvetését, a jövő esztendei keretszerződésben pedig a megelőzésre fordítható büdzsét emelik meg.
A CNAS elnöke hangsúlyozta, ez a gyakorlat sok országban működik, ugyanakkor a betegek érdekvédelmi szervezetei is sürgetik, hogy lépjenek fel azok ellen, akik elhanyagolják a megelőzést, ezért a jövő esztendei keretszerződésben ezekre az elemekre összpontosítanak.
Az elképzelés szerint jövő évtől kötelezően részt kell venniük a háziorvosok által nyújtott megelőzési programokban a 40 év felettieknek. „Ennek lényege, hogy tájékoztassák őket arról, miként előzhetőek meg egészséges életmóddal a gyakori krónikus betegségek, a szív-ér rendszeri megbetegedések, a tüdő-, májbántalmak” – részletezte Vass Levente, az egészségügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára.
A rendszer úgy működne, hogy 3 év leforgása alatt mindenkinek egyszer meg kell jelennie a háziorvosánál, ha ezt elmulasztja, és megbetegszik, hozzájárulást kell fizetnie a szakorvosi vizsgálatért.
„Ez első hallásra ijesztőnek tűnik, hiszen a jelenlegi hozzáállás az, hogy csak akkor fordulunk orvoshoz, ha megbetegszünk. A háziorvosi rendszer egyelőre nincs olyan módon kialakítva, és olyan mértékben megfinanszírozva, hogy ezt lebonyolítsa.
– részletezte az államtitkár. Hozzátette, összehangolt intézkedéssorozat körvonalazódik: évről évre növelik a finanszírozás mértékét az alapellátásban, próbálják érzékenyíteni a lakosságot a megelőzés, a szűrőprogramok fontosságára, támogatják a programok fenntartását.
Vass Levente emlékeztetett, 2019-ben fogadták el a szövetség tervezetét, miszerint az egészségbiztosító pénztár köteles a kórházaknak elszámolni a szűrővizsgálatokat. A járvány időszakában erre nem volt lehetőség, ám most előtérbe kerül, annál is inkább, mert a pandémia egyik hatásaként csökkent a kórházi beutalások száma, így a kisebb kórházak a szűrővizsgálatok számának a felpörgetésével tudják biztosítani a működésükhöz szükséges bevételeket.
Az államtitkár ugyanakkor lassú változásra számít, mert mint mondta, a nagy és jól felszerelt kórházak kevésbé érdekeltek a szűrésben, hiszen sok az ellátott beteg, viszont a kisebb kórházak kevesebb felszereléssel rendelkeznek, így bár szükségük lenne a finanszírozásra, lassabban tudnak majd ráhangolódni a szűrővizsgálatok rendszeres végzésére.
Az átlagéletkor növekszik, de nem mindegy, hogy hány évet töltünk el relatív egészségesen, anélkül hogy állandóan gyógyszereket kell szednünk, vagy hogy az időben kiszűrt és kezelt betegségeinkből meg tudunk-e gyógyulni.
Kifejtette, ez azért is fontos, mert a hetvenes években születettek sokkal többen vannak, mint a fiatalabb korosztály, ők hamarosan olyan életkorba érnek, amikor jelentkeznek a különböző krónikus betegségek, és ha ezek kialakulását nem előzik meg, vagy nem tolják ki időben, hatalmas terhet ró majd az egészségügyi rendszerre és a társadalomra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás