
Képünk illusztráció
Fotó: Ccr.ro
Visszamenőlegesen kell alkalmazni Romániában a bűncselekmények elévülésére vonatkozó alkotmánybírósági döntést, így több ezer megkezdett büntetőeljárásban maradhat el a gyanúsítottak felelősségre vonása – közölte kedden az Agerpres hírügynökség a román legfelsőbb bíróságnak az egységes jogalkalmazás érdekében hozott határozatát ismertetve.
2022. október 25., 17:392022. október 25., 17:39
2022. október 25., 18:092022. október 25., 18:09
A romániai bíróságok azt követően folyamodtak jogegységi határozatért a legfőbb instanciához, hogy az alkotmánybíróság májusban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a büntető törvénykönyvnek (btk.) az elévülés megszakítására vonatkozó korábbi előírását, amely lehetővé tette az ügyészek számára, hogy új bizonyítékok gyűjtésével megszakítsák az elévülést.
Mivel ezt a hiányosságot a jogalkotó csak idén javította ki egy sürgősségi kormányrendelettel, az alkotmánybíróság júniusban hatályba lépett határozata leszögezte: már több mint négy éve nincs olyan jogalapja az ügyészségnek, amellyel megszakíthatná az elévülést azoknak a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknél elkezdődött a bűnvádi eljárás.
A román média szerint a gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a pereskedést minden rendelkezésére álló módon elnyújtó, szabályossági kifogásokat vagy éppen alkotmányossági óvást emelő bűnelkövetők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a bűncselekmény elévül, még mielőtt megszületne a jogerős ítélet.
Május 26-án az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte a Büntető törvénykönyv azon előírását, amely lehetővé tette az ügyészek számára, hogy új bizonyítékok gyűjtésével megszakítsák az elévülést.
Ennek nyomán egyes bíróságok felfüggesztették a pereket a legfelsőbb bíróság döntéséig, mások a CCR határozatát alkalmazva elrendelték a korrupciós perek megszüntetését.
Elsőként a bukaresti ítélőtábla fordult a legfelsőbb bírósághoz az ügy tisztázása érdekében, majd más bíróságok is követték a példáját.

A sürgősségi beavatkozást egy múlt heti alkotmánybírósági döntés tette szükségessé, amely alaptörvénybe ütközőnek minősítette a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy „bármely, az ügyben foganatosított eljárás” megszakítja az elévülést.
A legfelsőbb bíróság döntéséig felfüggesztett többtucatnyi per között szerepel Mihai Chirica iaşi-i polgármester korrupciós pere is, de a pénzmosás és sikkasztás miatt bíróság elé küldött üzletember, Nelu Iordache, továbbá Petru-Constantin Luhan volt európai parlamenti képviselő vagy Marin Anton volt nemzeti liberális párti képviselő pere is.
Az egyik a Traian Băsescu 2009-es államelnök-választási kampányának finanszírozásával kapcsolatos, amelyben alapfokon nyolc év börtönbüntetésre ítélték vesztegetés elfogadására való felbujtás és pénzmosás miatt. A pert a fellebbviteli szakaszban a legfelsőbb bíróság tárgyalja. A másik az úgynevezett Hidroelectrica-per, amelyben befolyással üzérkedéssel és pénzmosással vádolják, ebben még nem hirdetett ítéletet a bukaresti ítélőtábla.
Elena Udreát jelenleg a târgşori börtönben tartják fogva, ahol a Bute-gála-ügyben kiszabott hat év börtönbüntetését tölti. Ebben az ügyben minden rendkívüli jogorvoslati lehetőséget kimerített a volt miniszter, a büntethetőség elévülésére nem hivatkozott az eljárások során.

Semmisségi folyamodványt nyújtott be Elena Udrea a legfelsőbb bírósághoz a Bute-gála ügyben, amelyben jogerősen hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
szóljon hozzá!