Marian Tutilescu a francia RFI rádió román szerkesztőségének nyilatkozva elsősorban a hollandiai belpolitikai helyzetre hivatkozott. Elmondta, Hollandiában szeptember 12-én tartanak előre hozott választásokat, az Európai Unió belügyminisztereinek a tanácsa pedig szeptember 19-én tárgyalja Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának a kérdését. Tutilescu valószínűsítette, hogy az ideiglenes holland kormány nem vállalja egy ilyen politikai döntés kockázatait. Korábban ugyanis éppen Hollandia akadályozta meg a balkáni országok schengeni csatlakozását.
A belügyminisztérium Schengen-felelőse szerint jelentős annak a kockázata, hogy szeptember helyett már csak 2013 márciusában döntenek a légi és tengeri úton Romániába érkezők ellenőrzésének megszüntetéséről.
Marian Tutilescut annak kapcsán kérdezték az RFI újságírói, hogy Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter egy interjúban kételyeit fejezte ki Románia és Bulgária közeli schengeni csatlakozásával kapcsolatban. A belügyminiszter a Hamburger Abendblatt napilap szerdai számában a kilátásba helyezett légi és vízi határ megnyitásának a késését is valószínűnek tartotta, a szárazföldi határokról pedig azt mondta: „hosszú időre nem látja” azok megnyitásának a lehetőségét. A belügyminiszter hozzátette, Bulgária sem haladt úgy, ahogyan azt korábban remélték, „Románia pedig egy kétes politikai útra tért”.
A belügyminiszter kijelentését Németország bukaresti nagykövete, Andreas von Mettenheim is megerősítette. A nagykövet a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kizártnak tartotta, hogy az unió tagállamai az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében készülő decemberi jelentés közzététele előtt határoznának a schengeni övezet kiterjesztéséről. A nagykövet szerint a határnyitáshoz az is szükséges, hogy a jelentésnek „kielégítő tartalma” legyen.
Romániának és Bulgáriának az eredeti tervek szerint a magyar EU-elnökség idején kellett volna csatlakoznia az övezethez. A csatlakozást előbb Franciaország és Németország, majd Hollandia és Finnország akadályozta meg. Később Németország javasolta, hogy a két balkáni állam előbb a légi és tengeri határaival, majd egy második lépcsőben a szárazföldiekkel csatlakozzék a Schengen-térséghez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok