
Fotó: Igazságügyi minisztérium
Az igazságügyi minisztérium elküldte véleményezésre az Európai Bizottságnak (EB) az igazságügyi törvényeket, illetve a büntető törvénykönyveket módosító jogszabályok tervezetét az igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében – számolt be hétfőn a bukaresti szaktárca.
2022. április 18., 20:092022. április 18., 20:09
2022. április 18., 20:302022. április 18., 20:30
A tájékoztatásban leszögezik, hogy az országos helyreállítási tervben (PNRR) 2023. június 30-át szabták meg határidőként az igazságügyi törvények módosításainak hatályba lépésére, míg a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításai esetében 2022. december 31. a határidő. A közleményben emlékeztetnek, hogy az új igazságügyi törvények tervezetei 2020 szeptemberétől 2021 tavaszáig közvitán voltak, következő lépésként véleményeznie kellett volna a javaslatokat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM), hogy aztán a kormány, majd a parlament elé kerüljenek, a folyamat azonban tavaly nyáron elakadt.
A tervezetek szövegét március végén, április elején véglegesítették, szem előtt tartva az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntéseit is. Közben a szaktárca delegációja két munkaülésen is egyeztetett a témáról az illetékes EB-küldöttségekkel – nyomatékosították a tájékoztatásban.
A büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetek nyilvános vitája szintén tavaly zárult le, a jogszabályjavaslatokat azonban nem terjesztették a kormány, illetve a parlament elé. Az igazságügyi minisztérium ezeket is ismét napirendre vette 2022-ben, és véglegesítette az ezekkel kapcsolatos eljárásokat, hogy majd előterjeszthesse elfogadásra.
Az új igazságügyi törvények tervezeteinek, valamint a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításának véglegesítése a kormányprogram egyik kiemelt célkitűzése, ugyanakkor az MCV és a PNRR fontos célkitűzése is – áll a román igazságügyi minisztérium közleményében.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!