Bukarest az Interpollal körözteti Markó Attilát

Markó ellen az Interpolon keresztül adtak ki európai elfogatóparancsot. Markó hétfőn első helyen szerepelt a román rendőrség által leginkább keresett bűnözők listáján.

Mindez annak nyomán vált lehetővé, hogy a legfelsőbb bíróság múlt héten alapfokon jóváhagyta a DNA kérését, amelyben Markó előzetes letartóztatását kérte.

Markó-ügy: Bukarest nem értesítette Budapestet

Nem érkezett sem megkeresés, sem értesítés Markó Attila ügyében a román féltől a magyar Igazságügyi Minisztériumhoz – közölte hétfőn a Krónika megkeresésére a budapesti szaktárca.

Mindeközben Markó interjút adott a Mandiner.hu portálnak. „A nagy korrupcióellenes harcot kihasználva a román állam egy füst alatt a magyar politikai elitet is le akarja fejezni. Javítanak az arányon. Túl kevés volt a magyar a lefogottak között. Az ingatlanok újraállamosításával pedig visszafordíthatják az erdélyi magyar – egyházi és civil – terjeszkedést” – nyilatkozta Markó.

A tisztségéről lemondott volt RMDSZ-es képviselő, a román országos restitúciós bizottság korábbi tagja elmondta: semmi jogelleneset nem tett, semmilyen bűnt nem követett el, így tiszta lelkiismerettel állna bármely jogállami bíróság elé, akár Magyarországon is. „A román bíróság velem szemben többszörösen bizonyította, hogy nem az” – tette hozzá.

„Nem tudom, mi a neve ennek pontosan. Azt tudom, hogy nagyon rossz. De nem valódi bujkálás ez. Ahhoz, hogy ne némítsanak el és az igazat kimondva védekezhessek, meg kell, hogy legyen a kellő szabadságom. Itt megvan. Romániában nincs. Se szabadság, se igazság” – ecsetelte helyzetét a volt kisebbségügyi államtitkár.

Mint ismeretes, Markót három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszazsolgáltatása miatt. Ezt követően meggyanúsították abban az ügyben, amelyet Alina Bica, a szervezett bűnözés elleni ügyészség volt főügyésze ellen indítottak, mivel azzal vádolják, hogy csúszópénzért háromszoros áron túlértékeltetett egy visszaigényelt bukaresti telket, és ennek alapján döntött kárpótlás kifizetéséről.

Ebben az ügyben végül ejtették a vádat Markó ellen, aki szintén tagja volt akkoriban a restitúciós bizottságnak, de megvádolták egy másik restitúciós ügyben, hasonló alapon. A DNA szerint kilenc akkori restitúciós bizottsági taggal összesen 84 millió euróval károsították meg az államkasszát, amikor három esetben is túlértékelt ingatlanok után fizettek kárpótlást. Markó ártatlannak vallja magát, mint korábban közölte: ő nem fogadott el csúszópénzt, arról pedig nem volt tudomása, hogy mások igen.

A Mikó-ügy kapcsán a Mandinernek elmondta: a másodfokú döntésből kiderült, nem is fontos, kié az ingatlan. „Lehet akár az egyházé is. De rosszul jártunk el. Ezért a börtön. Mert egy bizonyos iratot nem kértünk ki a minisztériumtól. Csakhogy olyan dokumentumot kér számon a bíróság, amelyre az ítéletben három oldallal korábban maga is hivatkozik! Annyira nem kértük ki, hogy ott van a dossziéban! Elképesztő. S amikor éppen vége van ennek a rémálomnak, újabb ügy és előzetes. Pont akkor. Ez kinyírt. Kinyírt” – fogalmazott.

Markó közölte: pillanatnyilag nincs ügyvéde. „Nincs pénzem ügyvédre. Próbálok forrást keresni. Persze az ügyvédnek édeskevés szerepe van egy ilyen történetben. Végigcsináltam a Mikó-pert. Bíztam a román igazságszolgáltatásban, mint az anyaszentegyházban. Mentem, mint a birka. Hogy csak van igazság ezen a földön. 2007-ben indult a nyomozás. Hét év. De ráfáztam. Még öt év egy másik sztoriban? Az 12 év az életemből. Hagyjanak békén!”

A Mikó-üggyel elmennek Strasbourgig, mert ott nem kell jelen lennie. A politikus reméli, hogy ha lesz is ellene európai elfogatóparancs, „a magyar állam az igazság oldalán marad, nem áll a jogtipráséra”. Arra, hogy menedékjogot kapjon, ahogy a Jobbik követelte rögtön, semmi esély: egy EU-tagállamból érkező személy nem kaphat menedékjogot.