Fotó: Facebook/Teodor Meleșcanu
Alkotmányellenes volt Teodor Meleşcanu szeptemberi megválasztása a szenátus elnökévé – döntötte el szerdán az alkotmánybíróság.
2020. január 22., 17:332020. január 22., 17:33
Alkotmányellenesen választották meg a szenátus elnökévé Teodor Meleşcanut szeptemberben, ezért érvénytelen a megválasztása – döntötte el szerdán szavazattöbbséggel az alkotmánybíróság.
A házszabály értelmében ugyanis egy frakció részéről csak egy jelölt lehet a házelnöki tisztségre, márpedig amikor Meleşcanut megválasztották, ő a Liberálisok és Demokraták Szövetségében (ALDE) politizált, az ALDE azonban egy másik jelöltet nevezett meg.
Ezt követően az ALDE, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az RMDSZ több szenátora is az alkotmánybírósághoz fordult, arra kérve, hogy állapítsa meg:
A talárosok szerdán ennek a beadványnak adtak helyt, így a volt külügyminiszter elveszíti tisztségét. Az érintett egyelőre nem kívánta kommentálni a döntést, mint mondta, előbb megvárja a hivatalos indoklást. Ugyanakkor közölte: amint megkapja a hivatalos döntést és az indoklást, az a legvalószínűbb, hogy aláveti magát az ítéletnek, és lemond a házelnöki tisztségről. Az ítélet Hivatalos Közlönyben való megjelenéséig azonban tisztségében marad.
Ennek nyomán új házelnököt kell választani. A megválasztásához a szenátorok fele plusz egy fő szavazata szükséges, vagyis 69 voks, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig pontosan ennyi szenátorral rendelkezik. A tisztségre több PSD-s szenátor is bejelentkezett. A PNL Ludovic Orban pártelnök-kormányfő bejelentése szerint ismét Alina Gorghiut jelöli.
Mint arról beszámoltunk,
A kormánypárt által támogatott jelölt a liberális Alina Gorghiut és az ALDE saját jelöltjét, Ion Popát utasította maga mögé.
A felsőház elnöki tisztsége azt követően vált szabaddá, hogy az ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu pártja ellenzékbe vonulásával lemondott. A PSD viszont váratlan húzással ismét csak egy ALDE-s politikust jelölt a tisztségbe: Teodor Meleşcanut, aki korábban a külügyi tárcát vezette, de az európai parlamenti választás külföldi szavazóköreiben bekövetkezett újabb botrány miatt – ismét csak nem bizonyultak elegendőnek, így többórás sorok alakultak ki – távozni kényszerült.
Bár a hivatalos indoklás szerint azért jelöltek ALDE-s politikust a tisztségbe, mert az a korábbi alku értelmében az ALDE-nak jár, a PSD valójában Tăriceanut próbálta meg sarokba szorítani, és arra játszott, hogy Meleşcanunak sikerül a párt több politikusát is rábírnia arra, hogy továbbra is támogassa a kormányt. Ez azonban nem következett be, sőt Tăriceanu kizárással fenyegette meg a volt külügyminisztert, ha az elvállalja a szenátus elnöki tisztségét a PSD jelöltjeként. Meleşcanu viszont – arra hivatkozva, hogy az országban stabilitásra van szükség, és elnökké választása az ALDE-nak is jó – nem lépett vissza. Ezért kizárták, és végül a PSD-frakcióhoz csatlakozott.
Nem ez az első rossz hír Meleşcanu számára ezen a héten: mint megírtuk, kedden a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet bejelentette: hivatalból vizsgálatot indított ellene, mivel a gyanú szerint 1989 decemberében szándékosan megtévesztette a külföldi diplomatákat a temesvári eseményekkel kapcsolatosan, amikor azt állította: az ottani történésekről szóló hírek ellenséges szándékból terjesztett pletykák, illetve meg nem erősített sajtóhírek.
Hivatalból indított vizsgálatot a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) Teodor Meleșcanu, a román szenátus elnöke, volt külügyminiszter ellen, aki a gyanú szerint félretájékoztatta a nemzetközi intézményeket az 1989-es temesvári népfelkelés idején.
Talárosok: törvényesek a háromtagú bírói tanácsok
Nem áll fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a parlament és a legfelsőbb bíróság között a háromtagú bírói tanácsok megalakítása kapcsán – döntötte el szerdán az alkotmánybíróság. Az ezzel kapcsolatos panaszt még tavaly november 7-én Teodor Meleşcanu, a szenátus elnöke nyújtotta be.
A szenátus elnöke akkor azzal érvelt, hogy az alkotmány értelmében a bíróságok, így a legfelsőbb bíróság megszervezéséről és működéséről szóló szabályokat sarkalatos törvények írják elő, tehát csak a parlament szabhatja meg ezeket a szabályokat a sarkalatos törvények alapján, és ez a bírói tanácsok összeállítására is érvényes. Meleşcanu rámutatott: az alkotmánybíróság korábban már kimondta, hogy a legfelsőbb bíróság szintjén szabálytalanul alakították meg az öttagú bírói tanácsokat, az intézmény által elfogadott működési szabályzat alapján, amely nem volt összhangban az organikus törvénnyel. Kifejtette, a háromtagú bírói tanácsok összeállításában a legfelsőbb bíróság minden törvényes előírást megszegett. Az alkotmánybíróság viszont szerdán úgy döntött: nem így történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős könnyítést hozhat az autósok számára a héten elfogadott törvénytervezet: ha a rendőr az adatbázisokból ellenőrizni tudja a sofőr adatait, a jövőben nem büntetnék meg azért, mert otthon felejtette a jogosítványát vagy más kötelező okmányait.
Romániában keresel munkát? A Jooble összegyűjti az összes román állást egy helyen. Olvasd el tippjeinket, és találj munkát gyorsan!
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Zajlanak a lehetséges kormányról szóló egyeztetések, miután Nicușor Dan államfő közölte: péntekre várja a nyugatbarát pártok javaslatait egy lehetséges új kabinetről.
Nicușor Dan államfő egyik tanácsadója megpróbálta meggyőzni George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, hogy szavazzon bizalmat az Adrian Veștea vezette kormánynak a hétfő esti parlamenti szavazáson.
Péntekre várja Nicuşor Dan államfő, hogy a Nyugat-barát pártok javaslatokat tegyenek neki a következő kormányra vonatkozóan.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormány alakítását szorgalmazza – derül ki Dominic Fritz USR-elnök szerda esti Facebook-bejegyzéséből.
Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!