Fotó: Facebook/Teodor Meleșcanu
Alkotmányellenes volt Teodor Meleşcanu szeptemberi megválasztása a szenátus elnökévé – döntötte el szerdán az alkotmánybíróság.
2020. január 22., 17:332020. január 22., 17:33
Alkotmányellenesen választották meg a szenátus elnökévé Teodor Meleşcanut szeptemberben, ezért érvénytelen a megválasztása – döntötte el szerdán szavazattöbbséggel az alkotmánybíróság.
A házszabály értelmében ugyanis egy frakció részéről csak egy jelölt lehet a házelnöki tisztségre, márpedig amikor Meleşcanut megválasztották, ő a Liberálisok és Demokraták Szövetségében (ALDE) politizált, az ALDE azonban egy másik jelöltet nevezett meg.
Ezt követően az ALDE, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az RMDSZ több szenátora is az alkotmánybírósághoz fordult, arra kérve, hogy állapítsa meg:
A talárosok szerdán ennek a beadványnak adtak helyt, így a volt külügyminiszter elveszíti tisztségét. Az érintett egyelőre nem kívánta kommentálni a döntést, mint mondta, előbb megvárja a hivatalos indoklást. Ugyanakkor közölte: amint megkapja a hivatalos döntést és az indoklást, az a legvalószínűbb, hogy aláveti magát az ítéletnek, és lemond a házelnöki tisztségről. Az ítélet Hivatalos Közlönyben való megjelenéséig azonban tisztségében marad.
Ennek nyomán új házelnököt kell választani. A megválasztásához a szenátorok fele plusz egy fő szavazata szükséges, vagyis 69 voks, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig pontosan ennyi szenátorral rendelkezik. A tisztségre több PSD-s szenátor is bejelentkezett. A PNL Ludovic Orban pártelnök-kormányfő bejelentése szerint ismét Alina Gorghiut jelöli.
Mint arról beszámoltunk,
A kormánypárt által támogatott jelölt a liberális Alina Gorghiut és az ALDE saját jelöltjét, Ion Popát utasította maga mögé.
A felsőház elnöki tisztsége azt követően vált szabaddá, hogy az ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu pártja ellenzékbe vonulásával lemondott. A PSD viszont váratlan húzással ismét csak egy ALDE-s politikust jelölt a tisztségbe: Teodor Meleşcanut, aki korábban a külügyi tárcát vezette, de az európai parlamenti választás külföldi szavazóköreiben bekövetkezett újabb botrány miatt – ismét csak nem bizonyultak elegendőnek, így többórás sorok alakultak ki – távozni kényszerült.
Bár a hivatalos indoklás szerint azért jelöltek ALDE-s politikust a tisztségbe, mert az a korábbi alku értelmében az ALDE-nak jár, a PSD valójában Tăriceanut próbálta meg sarokba szorítani, és arra játszott, hogy Meleşcanunak sikerül a párt több politikusát is rábírnia arra, hogy továbbra is támogassa a kormányt. Ez azonban nem következett be, sőt Tăriceanu kizárással fenyegette meg a volt külügyminisztert, ha az elvállalja a szenátus elnöki tisztségét a PSD jelöltjeként. Meleşcanu viszont – arra hivatkozva, hogy az országban stabilitásra van szükség, és elnökké választása az ALDE-nak is jó – nem lépett vissza. Ezért kizárták, és végül a PSD-frakcióhoz csatlakozott.
Nem ez az első rossz hír Meleşcanu számára ezen a héten: mint megírtuk, kedden a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet bejelentette: hivatalból vizsgálatot indított ellene, mivel a gyanú szerint 1989 decemberében szándékosan megtévesztette a külföldi diplomatákat a temesvári eseményekkel kapcsolatosan, amikor azt állította: az ottani történésekről szóló hírek ellenséges szándékból terjesztett pletykák, illetve meg nem erősített sajtóhírek.
Hivatalból indított vizsgálatot a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) Teodor Meleșcanu, a román szenátus elnöke, volt külügyminiszter ellen, aki a gyanú szerint félretájékoztatta a nemzetközi intézményeket az 1989-es temesvári népfelkelés idején.
Talárosok: törvényesek a háromtagú bírói tanácsok
Nem áll fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a parlament és a legfelsőbb bíróság között a háromtagú bírói tanácsok megalakítása kapcsán – döntötte el szerdán az alkotmánybíróság. Az ezzel kapcsolatos panaszt még tavaly november 7-én Teodor Meleşcanu, a szenátus elnöke nyújtotta be.
A szenátus elnöke akkor azzal érvelt, hogy az alkotmány értelmében a bíróságok, így a legfelsőbb bíróság megszervezéséről és működéséről szóló szabályokat sarkalatos törvények írják elő, tehát csak a parlament szabhatja meg ezeket a szabályokat a sarkalatos törvények alapján, és ez a bírói tanácsok összeállítására is érvényes. Meleşcanu rámutatott: az alkotmánybíróság korábban már kimondta, hogy a legfelsőbb bíróság szintjén szabálytalanul alakították meg az öttagú bírói tanácsokat, az intézmény által elfogadott működési szabályzat alapján, amely nem volt összhangban az organikus törvénnyel. Kifejtette, a háromtagú bírói tanácsok összeállításában a legfelsőbb bíróság minden törvényes előírást megszegett. Az alkotmánybíróság viszont szerdán úgy döntött: nem így történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!