Fotó: Rompres
2007. május 31., 00:002007. május 31., 00:00
Így megrontották a parlament és az elnöki hivatal közötti intézményes viszonyt, a népszavazás kiírásával pedig fölösleges költekezésre kényszerítették az államot. Bãsescu – emlékeztetve az elsöprő győzelmét biztosító népszavazási eredményre – megállapította: ilyen esetekben minden normális demokratikus államban a kormánynak le kellett volna mondania, és előrehozott választásokat kellett volna kiírni. Megerősítette, hogy a pártokkal folytatott hétfői konzultáció során számára kiderült: a politikai erők zöme nem akar ismét a választók elé állni. Emiatt Bãsescu „választásellenes” magatartással vádolta a pártokat, amelyek – mint fogalmazott – önmagukra nézve nem tekintik kötelezőnek a demokrácia alapelveit. Szerinte szakadék keletkezett a 2004-es parlamenti választásokon és a május 19-i referendumon megnyilvánuló népakarat, illetve a parlament között.
Az államfő jelezte: tisztában van azzal, hogy a miniszterelnök nem köteles lemondani, így pedig nem lesznek előrehozott parlamenti választások. Akkor viszont a parlamenti pártoknak a 2004-es választásokon és az idei referendumon kinyilvánított népakarat tiszteletben tartásával kell megalkotniuk az új, stabil parlamenti többséget – vélte. Bãsescu elfogadhatatlannak nevezte, hogy a népszavazáskor vereséget szenvedő politikai erők most egyezkedni és megbékélni akarnak vele. Szerinte ezeknek a pártoknak elsősorban saját választóikkal kell megbékélniük, ezt pedig csak úgy tehetik meg, ha ismét bizalmat kérnek tőlük egy újabb választási megméretésen.
Beszédében az államfő tíz pontban fogalmazta meg az ország előtt álló, szerinte legfontosabb teendőket, amelyek teljesítése főleg a parlament és a kormány feladata. Ezek közé tartozik a választási rendszer megreformálása és az átvilágítási törvény elfogadása. Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte a jelenlegi politikai helyzet, valamint a legfontosabb állami intézmények – a parlament, a kormány és az elnöki hivatal – közötti viszony tisztázását alkotmánymódosítás útján.
Az államfő beszéde heves reakciókat váltott ki a pártvezetők részéről. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke a kormány elleni támadásnak ítélte a beszédet, amelynek szerinte egyedüli célja, hogy Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfőt eltávolítsák tisztségéből. Mircea Geoanã, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elmondta: békülékenyebb hangnemű diskurzusra számított, hiszen az országnak a politikai válság megszüntetésére van szüksége, nem pedig az elmélyítésére. Bãsescu beszédét a Demokrata Párt értékelte pozitívan.
A demokraták különben bejelentették: elkészült a bizalmatlansági indítvány szövege, és a szükséges aláírásokat is összegyűjtötték, így várhatóan még ma benyújtják a dokumentumot a parlament állandó bizottságainak. Emil Boc demokrata pártelnök szerint a bizalmatlansági indítvány segítségével kiderül, van-e átlátható parlamenti többség, vagy pedig a kormány megbukik.
F. B.
Népszerűtlenek az elnökellenes honatyák
Az IMAS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a megkérdezett román állampolgárok 54 százaléka úgy véli: le kellene mondania a Traian Bãsescu államfő tisztségéből való felfüggesztését megszavazó 322 képviselőnek és szenátornak. A megkérdezettek 35 százaléka szerint továbbra is a parlamentben a helye a 322 honatyának. A felmérés egyébként kimutatja: a románok 49 százaléka szerint a politikum és az üzleti szféra közötti kapcsolatot törvények útján kellene szabályozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok