Bãsescu a kormány lemondását követeli

Így megrontották a parlament és az elnöki hivatal közötti intézményes viszonyt, a népszavazás kiírásával pedig fölösleges költekezésre kényszerítették az államot. Bãsescu – emlékeztetve az elsöprő győzelmét biztosító népszavazási eredményre – megállapította: ilyen esetekben minden normális demokratikus államban a kormánynak le kellett volna mondania, és előrehozott választásokat kellett volna kiírni. Megerősítette, hogy a pártokkal folytatott hétfői konzultáció során számára kiderült: a politikai erők zöme nem akar ismét a választók elé állni. Emiatt Bãsescu „választásellenes” magatartással vádolta a pártokat, amelyek – mint fogalmazott – önmagukra nézve nem tekintik kötelezőnek a demokrácia alapelveit. Szerinte szakadék keletkezett a 2004-es parlamenti választásokon és a május 19-i referendumon megnyilvánuló népakarat, illetve a parlament között.

Az államfő jelezte: tisztában van azzal, hogy a miniszterelnök nem köteles lemondani, így pedig nem lesznek előrehozott parlamenti választások. Akkor viszont a parlamenti pártoknak a 2004-es választásokon és az idei referendumon kinyilvánított népakarat tiszteletben tartásával kell megalkotniuk az új, stabil parlamenti többséget – vélte. Bãsescu elfogadhatatlannak nevezte, hogy a népszavazáskor vereséget szenvedő politikai erők most egyezkedni és megbékélni akarnak vele. Szerinte ezeknek a pártoknak elsősorban saját választóikkal kell megbékélniük, ezt pedig csak úgy tehetik meg, ha ismét bizalmat kérnek tőlük egy újabb választási megméretésen.

Beszédében az államfő tíz pontban fogalmazta meg az ország előtt álló, szerinte legfontosabb teendőket, amelyek teljesítése főleg a parlament és a kormány feladata. Ezek közé tartozik a választási rendszer megreformálása és az átvilágítási törvény elfogadása. Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte a jelenlegi politikai helyzet, valamint a legfontosabb állami intézmények – a parlament, a kormány és az elnöki hivatal – közötti viszony tisztázását alkotmánymódosítás útján.

Az államfő beszéde heves reakciókat váltott ki a pártvezetők részéről. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke a kormány elleni támadásnak ítélte a beszédet, amelynek szerinte egyedüli célja, hogy Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfőt eltávolítsák tisztségéből. Mircea Geoanã, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elmondta: békülékenyebb hangnemű diskurzusra számított, hiszen az országnak a politikai válság megszüntetésére van szüksége, nem pedig az elmélyítésére. Bãsescu beszédét a Demokrata Párt értékelte pozitívan.

A demokraták különben bejelentették: elkészült a bizalmatlansági indítvány szövege, és a szükséges aláírásokat is összegyűjtötték, így várhatóan még ma benyújtják a dokumentumot a parlament állandó bizottságainak. Emil Boc demokrata pártelnök szerint a bizalmatlansági indítvány segítségével kiderül, van-e átlátható parlamenti többség, vagy pedig a kormány megbukik.

F. B.

Népszerűtlenek az elnökellenes honatyák

Az IMAS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a megkérdezett román állampolgárok 54 százaléka úgy véli: le kellene mondania a Traian Bãsescu államfő tisztségéből való felfüggesztését megszavazó 322 képviselőnek és szenátornak. A megkérdezettek 35 százaléka szerint továbbra is a parlamentben a helye a 322 honatyának. A felmérés egyébként kimutatja: a románok 49 százaléka szerint a politikum és az üzleti szféra közötti kapcsolatot törvények útján kellene szabályozni.