2011. október 05., 09:202011. október 05., 09:20
A petíciót a romániai tudományos élet képviselőit tömörítő AD Astra Egyesület és a Roşia Montană Kulturális Alapítvány terjesztette az uniós törvényhozás elé, arra kérve az Európai Bizottságot, hogy mérje fel az ipari létesítménynek a környezetre gyakorolt várható hatásait, ugyanakkor állíttassa le a bányászat beindítását célzó munkálatokat, amíg a projekt nem felel meg maradéktalanul az európai jogszabályoknak. A beadvány aláírói – közöttük Sorin Jurcă és Aurel Sântimbreanu, a néhány évvel ezelőtt bezárt verespataki állami bányavállalat geológusa és főmérnöke – szerint a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) terve határon átnyúló ökológiai katasztrófával fenyeget, mivel nem lehet szavatolni a 180 méteres kőgáttal ellátott, 200 millió tonna zagy tárolására hivatott meddőhányó biztonságosságát. Victor Boştinaru, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője a bizottsági ülésen elégtelennek tartotta, hogy az RMGC mindössze 150 millió eurót helyez letétbe pénzügyi garanciaként egy esetleges majdani üzemi baleset következményeinek elhárítására, miközben a magyar hatóságok közel 500 millió eurós büntetéssel sújtották a Mal Zrt.-t az egy évvel ezelőtti kolontári iszapömlés miatt. „Az Európai Bizottságnak nem szabad a kanadai beruházóra vagy a befektetést támogató román kormányra hallgatnia. Brüsszelnek be kell avatkoznia, és ki kell mondania, hogy a verespataki arany árából meg lehet vásárolni a szegény emberek házát, a romániai sajtót, politikusokat, sőt kormányokat is, viszont az EU törvényhozási és végrehajtó szervét nem” – hangoztatta Boştinaru.
A petíciós bizottság ülésén felszólalt Tabajdi Csaba is, aki szerint súlyos aggályokat vet fel, hogy a román kormány által támogatott verespataki bánya ugyanazt a cianidos technológiát alkalmazná, amely a 2000-es nagybányai ciánkatasztrófához vezetett. A Magyar Szocialista Párt EP-delegációjának vezetője felhívta a figyelmet, hogy Bukarest nem követeli meg a beruházótól a biztonságosabb zárt cianidos technológiát, és nem írja elő a kötelező környezetvédelmi biztosítás megkötését sem. „Más EU-tagállamokkal ellentétben Romániában a veszélyes anyagok regisztrációjáról és helyettesítéséről szóló uniós rendelet megsértése miatt nem indítható büntetőeljárás. A verespataki aranybánya ilyen feltételek mellett elfogadhatatlan kockázatot jelent az európai környezetre, és súlyosan veszélyezteti a Tisza élővilágát” – jelentette ki Tabajdi, hozzátéve: bár Svédországban és Finnországban is zajlik aranykitermelés hasonló módszerrel, ott zárt cianidos technológiát alkalmaznak, amellyel elkerülhető, hogy nagy mennyiségű cianidos zagyot kelljen ülepítőmedrekben tárolni.
A szintén MSZP-s Göncz Kinga amellett érvelt, amiről korábban már EP-határozat is született, vagyis hogy az Európai Bizottság – az EU legfőbb végrehajtó testülete – tegyen lépéseket a ciántechnológia betiltásáért. „Emlékezetes, hogy 11 éve a romániai Nagybányánál a Tiszába ömlő cianidos zagylé a folyó csaknem teljes magyarországi szakaszán elpusztította az élővilágot, és több tízezer ember megélhetését sodorta veszélybe” – emlékeztetett a volt magyar külügyminiszter. Az AFP hírügynökség egyébként tegnap arra figyelmeztetett: Verespatakon 12 ezer tonna cianidot használnának fel évente, ami tizenkétszer nagyobb, mint Európa összes színesfémbányájában felhasznált mennyiség. Ennek kapcsán Dragoş Tănase, az RMGC vezérigazgatója úgy nyilatkozott: „nem a mennyiség a fontos”, mivel szerinte a kanadai–román társaság „a világ legbiztonságosabb technológiáját” alkalmazza majd Erdélyben.
| A katasztrófa felelőseit meg kell nevezni és meg kell büntetni, ezzel tartozunk az áldozatoknak, az itt élőknek és az igazságnak – jelentette ki tegnap Kontrát Károly, a magyar Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulója alkalmából rendezett kolontári megemlékezésen. Tavaly október 4-én Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti X-es tározójából több mint egymillió köbméter vörösiszap és erősen lúgos víz elegye a Torna-patakon keresztül elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, százhúsz ember kórházba került. A vörösiszap a három településen 358 házat tett lakhatatlanná, azok többségét le kellett bontani, ezekből 112 ingatlant újjáépítettek. A károsultak száma meghaladja a hétszázat, a vörösiszap-katasztrófára az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.
Erős havazás és viharos szél miatt narancssárga riasztást adtak ki az ország több térségére, és bár a zord időjárás elsősorban az ország déli részét érinti, a hatóságok országszerte készültségbe helyezték a beavatkozó egységeket.
Az elmúlt 35 évben több mint 4,16 millió fővel csökkent Románia lakossága – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, Tudorel Andrei által kedden közzétett elemzésből.
Jövő heti ülésén dönthet a bukaresti kormány a helyi adók csökkentését lehetővé tevő új szabályozásról, amelyet a koalícióban részt vevő RMDSZ kezdeményezett – jelentette be kedden Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Vita robbant ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Radu Miruță védelmi miniszter között, miután előbbi kedden bejelentette: a kormánykoalíció vezetői a rendfenntartó szervek alkalmazottai és a civilek étkezési juttatásának csökkentéséről tárgyalnak.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) előbb-utóbb ki kell lépnie a kormányból, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is szabotálja az Ilie Bolojan miniszterelnök által előterjesztett reformokat – jelentette ki Robert Sighiartău liberális képviselő.
Látogatottsági adatok