2011. október 05., 09:202011. október 05., 09:20
A petíciót a romániai tudományos élet képviselőit tömörítő AD Astra Egyesület és a Roşia Montană Kulturális Alapítvány terjesztette az uniós törvényhozás elé, arra kérve az Európai Bizottságot, hogy mérje fel az ipari létesítménynek a környezetre gyakorolt várható hatásait, ugyanakkor állíttassa le a bányászat beindítását célzó munkálatokat, amíg a projekt nem felel meg maradéktalanul az európai jogszabályoknak. A beadvány aláírói – közöttük Sorin Jurcă és Aurel Sântimbreanu, a néhány évvel ezelőtt bezárt verespataki állami bányavállalat geológusa és főmérnöke – szerint a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) terve határon átnyúló ökológiai katasztrófával fenyeget, mivel nem lehet szavatolni a 180 méteres kőgáttal ellátott, 200 millió tonna zagy tárolására hivatott meddőhányó biztonságosságát. Victor Boştinaru, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője a bizottsági ülésen elégtelennek tartotta, hogy az RMGC mindössze 150 millió eurót helyez letétbe pénzügyi garanciaként egy esetleges majdani üzemi baleset következményeinek elhárítására, miközben a magyar hatóságok közel 500 millió eurós büntetéssel sújtották a Mal Zrt.-t az egy évvel ezelőtti kolontári iszapömlés miatt. „Az Európai Bizottságnak nem szabad a kanadai beruházóra vagy a befektetést támogató román kormányra hallgatnia. Brüsszelnek be kell avatkoznia, és ki kell mondania, hogy a verespataki arany árából meg lehet vásárolni a szegény emberek házát, a romániai sajtót, politikusokat, sőt kormányokat is, viszont az EU törvényhozási és végrehajtó szervét nem” – hangoztatta Boştinaru.
A petíciós bizottság ülésén felszólalt Tabajdi Csaba is, aki szerint súlyos aggályokat vet fel, hogy a román kormány által támogatott verespataki bánya ugyanazt a cianidos technológiát alkalmazná, amely a 2000-es nagybányai ciánkatasztrófához vezetett. A Magyar Szocialista Párt EP-delegációjának vezetője felhívta a figyelmet, hogy Bukarest nem követeli meg a beruházótól a biztonságosabb zárt cianidos technológiát, és nem írja elő a kötelező környezetvédelmi biztosítás megkötését sem. „Más EU-tagállamokkal ellentétben Romániában a veszélyes anyagok regisztrációjáról és helyettesítéséről szóló uniós rendelet megsértése miatt nem indítható büntetőeljárás. A verespataki aranybánya ilyen feltételek mellett elfogadhatatlan kockázatot jelent az európai környezetre, és súlyosan veszélyezteti a Tisza élővilágát” – jelentette ki Tabajdi, hozzátéve: bár Svédországban és Finnországban is zajlik aranykitermelés hasonló módszerrel, ott zárt cianidos technológiát alkalmaznak, amellyel elkerülhető, hogy nagy mennyiségű cianidos zagyot kelljen ülepítőmedrekben tárolni.
A szintén MSZP-s Göncz Kinga amellett érvelt, amiről korábban már EP-határozat is született, vagyis hogy az Európai Bizottság – az EU legfőbb végrehajtó testülete – tegyen lépéseket a ciántechnológia betiltásáért. „Emlékezetes, hogy 11 éve a romániai Nagybányánál a Tiszába ömlő cianidos zagylé a folyó csaknem teljes magyarországi szakaszán elpusztította az élővilágot, és több tízezer ember megélhetését sodorta veszélybe” – emlékeztetett a volt magyar külügyminiszter. Az AFP hírügynökség egyébként tegnap arra figyelmeztetett: Verespatakon 12 ezer tonna cianidot használnának fel évente, ami tizenkétszer nagyobb, mint Európa összes színesfémbányájában felhasznált mennyiség. Ennek kapcsán Dragoş Tănase, az RMGC vezérigazgatója úgy nyilatkozott: „nem a mennyiség a fontos”, mivel szerinte a kanadai–román társaság „a világ legbiztonságosabb technológiáját” alkalmazza majd Erdélyben.
| A katasztrófa felelőseit meg kell nevezni és meg kell büntetni, ezzel tartozunk az áldozatoknak, az itt élőknek és az igazságnak – jelentette ki tegnap Kontrát Károly, a magyar Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulója alkalmából rendezett kolontári megemlékezésen. Tavaly október 4-én Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti X-es tározójából több mint egymillió köbméter vörösiszap és erősen lúgos víz elegye a Torna-patakon keresztül elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, százhúsz ember kórházba került. A vörösiszap a három településen 358 házat tett lakhatatlanná, azok többségét le kellett bontani, ezekből 112 ingatlant újjáépítettek. A károsultak száma meghaladja a hétszázat, a vörösiszap-katasztrófára az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Látogatottsági adatok