Brüsszelben érveltek a ciántechnológia ellen

A petíciót a romániai tudományos élet képviselőit tömörítő AD Astra Egyesület és a Roşia Montană Kulturális Alapítvány terjesztette az uniós törvényhozás elé, arra kérve az Európai Bizottságot, hogy mérje fel az ipari létesítménynek a környezetre gyakorolt várható hatásait, ugyanakkor állíttassa le a bányászat beindítását célzó munkálatokat, amíg a projekt nem felel meg maradéktalanul az európai jogszabályoknak. A beadvány aláírói – közöttük Sorin Jurcă és Aurel Sântimbreanu, a néhány évvel ezelőtt bezárt verespataki állami bányavállalat geológusa és főmérnöke – szerint a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) terve határon átnyúló ökológiai katasztrófával fenyeget, mivel nem lehet szavatolni a 180 méteres kőgáttal ellátott, 200 millió tonna zagy tárolására hivatott meddőhányó biztonságosságát. Victor Boştinaru, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője a bizottsági ülésen elégtelennek tartotta, hogy az RMGC mindössze 150 millió eurót helyez letétbe pénzügyi garanciaként egy esetleges majdani üzemi baleset következményeinek elhárítására, miközben a magyar hatóságok közel 500 millió eurós büntetéssel sújtották a Mal Zrt.-t az egy évvel ezelőtti kolontári iszapömlés miatt. „Az Európai Bizottságnak nem szabad a kanadai beruházóra vagy a befektetést támogató román kormányra hallgatnia. Brüsszelnek be kell avatkoznia, és ki kell mondania, hogy a verespataki arany árából meg lehet vásárolni a szegény emberek házát, a romániai sajtót, politikusokat, sőt kormányokat is, viszont az EU törvényhozási és végrehajtó szervét nem” – hangoztatta Boştinaru.

A petíciós bizottság ülésén felszólalt Tabajdi Csaba is, aki szerint súlyos aggályokat vet fel, hogy a román kormány által támogatott verespataki bánya ugyanazt a cianidos technológiát alkalmazná, amely a 2000-es nagybányai ciánkatasztrófához vezetett. A Magyar Szocialista Párt EP-delegációjának vezetője felhívta a figyelmet, hogy Bukarest nem követeli meg a beruházótól a biztonságosabb zárt cianidos technológiát, és nem írja elő a kötelező környezetvédelmi biztosítás megkötését sem. „Más EU-tagállamokkal ellentétben Romániában a veszélyes anyagok regisztrációjáról és helyettesítéséről szóló uniós rendelet megsértése miatt nem indítható büntetőeljárás. A verespataki aranybánya ilyen feltételek mellett elfogadhatatlan kockázatot jelent az európai környezetre, és súlyosan veszélyezteti a Tisza élővilágát” – jelentette ki Tabajdi, hozzátéve: bár Svédországban és Finnországban is zajlik aranykitermelés hasonló módszerrel, ott zárt cianidos technológiát alkalmaznak, amellyel elkerülhető, hogy nagy mennyiségű cianidos zagyot kelljen ülepítőmedrekben tárolni.

A szintén MSZP-s Göncz Kinga amellett érvelt, amiről korábban már EP-határozat is született, vagyis hogy az Európai Bizottság – az EU legfőbb végrehajtó testülete – tegyen lépéseket a ciántechnológia betiltásáért. „Emlékezetes, hogy 11 éve a romániai Nagybányánál a Tiszába ömlő cianidos zagylé a folyó csaknem teljes magyarországi szakaszán elpusztította az élővilágot, és több tízezer ember megélhetését sodorta veszélybe” – emlékeztetett a volt magyar külügyminiszter. Az AFP hírügynökség egyébként tegnap arra figyelmeztetett: Verespatakon 12 ezer tonna cianidot használnának fel évente, ami tizenkétszer nagyobb, mint Európa összes színesfémbányájában felhasznált mennyiség. Ennek kapcsán Dragoş Tănase, az RMGC vezérigazgatója úgy nyilatkozott: „nem a mennyiség a fontos”, mivel szerinte a kanadai–román társaság „a világ legbiztonságosabb technológiáját” alkalmazza majd Erdélyben.