
Elnöki ügy. Bolojan szerint csupán politikai játszma a Iohannis felfüggesztését célzó kezdeményezés
Fotó: Facebook/PNL
Lehetséges, hogy a jövő héten a parlament két kamarájának házbizottságai megvitatják a Klaus Iohannis elnök hivatalából való felfüggesztését célzó újabb indítványt – jelentette ki Ilie Bolojan, a szenátus elnöke péntek este.
2025. február 08., 09:002025. február 08., 09:00
„Az eddig benyújtott két indítvány nem felelt meg az alapvető követelményeknek, mivel mindkét kamarában be kellett volna nyújtani őket. Először csak az egyik kamarában nyújtották be őket, és csak körülbelül egy héttel és néhány nappal később a második kamarához, ráadásul a másodikhoz nem volt meg a szükséges számú aláírás, mert időközben, mire az ülést megtartották, az aláírók közül ketten visszavonták a támogatásukat. (…)
– mondta Bolojan az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva.

A Fiatal Emberek Pártja (POT) szerdán ismét benyújtotta a parlamentbe a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésének kezdeményezésére irányuló kérelmet és az azt támogató aláírásokat.
Kifejtette, két lehetőség van.
„Vagy létrehozunk egy bizottságot, amely ellenőrzi a vádakat, vagy pedig az alkotmányos eljárást alkalmazzuk, amely szerint a az alkotmánybírósághoz kell fordulni, hogy az konzultatív álláspontot fogalmazzon meg.
– mondta a szenátus elnöke.
Bolojan megismételte, hogy ha ez az indítvány átmegy a parlamenten, akkor a felfüggesztésről szóló népszavazást pont az elnökválasztási kampány idején kell megszervezni, a választásokat pedig a már kitűzött időpontok után. Ezzel kapcsolatban a szenátus elnöke hangsúlyozta, hogy nonszensznek tartja.
Nem ez a kérdés. De úgy gondolom, hogy ha végiggondolják, akkor rájönnek, hogy ez nonszensz, és ha valamit védünk, akkor az ország intézményi stabilitását védjük. Ez a valóság, nem másról van szó” – mondta.
A szenátus elnöke megismételte azon álláspontját, hogy az államfő felfüggesztésének kérése valójában „politikai játszma”.
„De minden politikai játéknak megvannak a maga határai, fenn kell tartani az ország egyensúlyát és az intézményi stabilitást. Gondoljunk csak arra, hogy Iohannis elnöknek mindenképpen legfeljebb száz napja van hátra a hivatalában, tehát ő nem befolyásolja, mondjuk, semmilyen módon, hogy mi történik” – mutatott rá Bolojan.

Másodszorra is elutasította szerdán a képviselőház és a szenátus összevont házbizottsága a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, amelyet a Fiatal Emberek Pártja (POT) és az SOS Románia terjesztett elő.
Mint arról beszámoltunk, a Fiatal Emberek Pártja (POT) szerdán jelentette be, hogy ismét benyújtotta a képviselőházban és a szenátusban a Klaus Iohannis elnök felfüggesztését célzó indítványt és a támogató aláírásokat.
Az elnök hivatalából történő felfüggesztését az összes képviselő és szenátor legalább egyharmadának kell kezdeményeznie.
Ha összegyűlik a szükséges számú támogató aláírás, a parlament két háza együttes ülésén szavaz a felfüggesztésről, amelyhez egyszerű többség szükséges.
Ha a többség megszavazza, akkor az államfőt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást kell kiírni, amelyen a polgárok eldönthetik, hogy támogatják az államfő elmozdítását vagy sem.
A felfüggesztés időtartamára az ügyvivő államfői teendőket a második számú legfontosabb közméltóság, a szenátus elnöke látja el.
Mint ismeretes, Iohannis második mandátuma december 21-én járt le, azonban az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő határozata mellett arról is döntött, hogy a következő államfő beiktatásáig a hivatalában maradhat.
Az elnökválasztás eredményét azért érvénytelenítették, mert a hírszerző szervek azt állították: a választási folyamatba egy külföldi állami szereplő avatkozott be, és az első fordulót megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu online manipuláció következtében győzhetett.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!