
Fotó: Haáz Sándor
Románia egyetlen dolgot fog kérni a mai ülésen: tiszteletet – mondta Lucian Bode belügyminiszter csütörtök reggel, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülése előtt. A tárcavezető közölte még, hogy a bukaresti hatóságok minden kompromisszumot elfogadnak, ami Románia érdekeit szolgálja.
2022. december 08., 10:272022. december 08., 10:27
2022. december 13., 11:582022. december 13., 11:58
A Brüsszelben zajló ülésen döntenek többek között Románia schengeni csatlakozásáról. „Románia egyetlen dolgot fog kérni: tiszteletet. (...) Egyértelmű a mai küldetésem: Románia schengeni csatlakozásának megvitatását és megszavazását fogom kérni. (...)
– mondta Lucian Bode, hozzátéve, bízik a Románia számára pozitív eredményben és abban, hogy az ország 2023. január elsejétől bekerül a belső határellenőrzés nélküli övezetbe. A belügyminiszter azt is elmondta, az ülés előtt megpróbál beszélni osztrák hivatali kollégájával – közölte az Agerpres.
Lucian Bode arról is beszélt, hogy a bukaresti hatóságok minden kompromisszumot elfogadnak, ami Románia érdekeit szolgálja. A belügyminiszter kifejtette, az ülésen minden alku tárgya, és mindenről köthetnek kompromisszumot. „Bármely, Románia érdekeit szolgáló kompromisszumot elfogadunk” – tette hozzá a liberális tárcavezető.
Azzal kapcsolatban, hogy Románia és Bulgária esetleg nem egyszerre fog csatlakozni a schengeni övezethez, Bode azt mondta, a két ország egyszerre indult el ezen az úton, Románia partnerséget, jószomszédi viszonyt ápol Bulgáriával. „Azt kívánjuk, hogy együtt csatlakozzunk, de Románia érdekei állnak mindenek felett. Románia a schengeni térség tagja kell hogy legyen 2023-tól kezdődően” – jelentette ki Lucian Bode.

Karl Nehammer osztrák kancellár „elutasított minden racionális érvet” Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban – ezt a következtetést vonta le Eugen Tomac európai parlamenti képviselő az Európai Néppárt (EPP) szerdai bécsi ülése után.

Tegnap is zajlott a diplomáciai nagyüzem, Bukarest igyekezett minden követ megmozgatni, hogy az uniós belügyminiszterek mai ülése előtt Bécs módosítsa álláspontját, és támogassa Romániai schengeni csatlakozását. Bukarest mindenképpen azt szere.

Az Európai Néppárt (EPP) romániai EP-képviselői támogatni fognak minden olyan európai megoldást a migrációs válságra, amelyik segít Ausztriának, de azt nem fogadják el, hogy Románia áldozattá váljon – mondta szerdán Siegfried Mureşan.

Románia schengeni csatlakozását támogató határozatot fogadott el szerdán a holland parlament. Bogdan Aurescu külügyminiszter a Twitter-oldalán üdvözölte a hágai döntést.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!