Fotó: Schengenvisainfo.com
Diplomáciai nagyüzemet folytat Bukarest, a román hatóságok igyekeznek minden követ megmozgatni, hogy az uniós belügyminiszterek csütörtöki ülése előtt Bécs módosítsa álláspontját, és támogassa Romániai schengeni csatlakozását. Bukarest mindenképpen azt szeretné, ha szavaznának a kérdésről, a voksolás várhatóan szerepel is a napirenden.
2022. december 07., 19:202022. december 07., 19:20
2022. december 13., 11:592022. december 13., 11:59
Sorsdöntőnek bizonyulhat a csütörtöki nap Románia számára, miután az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának soros ülésén összegyűlnek az uniós belügyminiszterek, hogy megvitassák Románia, Bulgária és Horvátország felkészültségét a schengeni övezethez való csatlakozásra, és várhatóan szavazzanak is róla. A kilátások csupán Horvátország számára kedvezőek, mivel Ausztria Románia és Bulgária, Hollandia pedig egyedül Bulgária csatlakozását ellenzi, márpedig a döntés csakis akkor érvényes, ha azt egyhangú szavazással hozzák meg.
Karl Nehammer osztrák kancellár megismételte, hogy elégedetlen a román és a bolgár határőrizettel, hiszen csak idén százezer illegális migráns érkezett országában az általa kelet-balkáninak nevezett útvonalon, közülük pedig 75 ezerről derült ki, hogy úgy haladtak át EU-s tagállamokon, hogy nem regisztrálták őket. Ennek nyomán kijelentette: Ausztria nem támogatja a két ország csatlakozását.
Bukarest szavazást akar
Mindenesetre Bukarest megpróbálja az utolsó 50 méteren is álláspontja megváltoztatására rábírni Ausztriát. Kiderült: Románia mindenképpen ki akarja csikarni a szavazást a csütörtöki ülésen, addig pedig minden eszközzel igyekeznek álláspontja megváltoztatására bírni az osztrák kormányt, amely a bukaresti illetékesek szerint „teljesen elszigetelődött” Európában. Nicolae Ciucă szerdai miniszterelnök sajtónyilatkozatban erősítette meg, hogy Románia minden lehetséges eszközzel megpróbálja elérni az óhajtott eredményt, és emlékeztetett: jelenleg Ausztria kivételével minden tagállam támogatja a román csatlakozást.
Többek között a Frontex uniós határőrizeti szerv adataira hivatkozva megismételte: Románia nem része azon útvonalnak, amelyen aggasztó mértékű migráció zajlik, így az osztrák kifogásoknak nincs valós alapjuk. Hozzátette: bár az illegális migráció valóban jelentős problémát okoz, Románia és Bulgária csatlakozásának blokkolása nem hozza meg a kívánt eredményt Ausztria számára.
„Egy dolog bizonyos: eltökéltek vagyunk, hogy végig vigyük a folyamatot” – szögezte le a román kormányfő, hozzátéve: ennek az is része, hogy a csütörtöki ülésen szavazást kérnek a román csatlakozásról. A kormányfő indoklása szerint tovább már nem tartható fenn a jelenlegi bizonytalanság, Románia pedig szilárd érvekkel rendelkezik, amelyek igazolják, hogy az ország teljesíti a csatlakozás feltételeit.
Románia idegenforgalmi minisztere arra biztatja a román állampolgárokat, hogy mivel a bécsi hatóságok keresztbe tesznek az ország schengeni csatlakozásának, ne Ausztriába járjanak sízni.
Siegfried Mureșan és Rareș Bogdan nemzeti liberális (PNL) európai parlamenti képviselő szerdán közölte: sikerült a csütörtöki ülés napirendjére tűzetni a szavazást. Victor Negrescu szociáldemokrata (PSD) EP-képviselő szerint felvetődött annak a lehetősége, hogy a határozat szövegében rögzítik, milyen konkrét teendői vannak Romániának az illegális migráció megfékezésében, ez esetben pedig Ausztria tartózkodása mellett a többi belügyminiszter megszavazná a csatlakozást. A másik lehetőség, hogy további egyeztetések után a belügyminiszterek egy későbbi időpontban újabb ülést tartanak a témában.
Gazdasági érdekek és összeesküvés-elméletek
A román sajtóban eközben spekulációk láttak napvilágot arról, mi állhat az osztrák ellenkezés hátterében. Abban megegyeznek, hogy a migránsok valójában csak ürügyet jelentenek. A Pro TV kereskedelmi csatorna politikai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Bécs a Fekete-tenger kontinentális talapzatában található földgáz kitermelését szabályozó offshore-törvény módosítását szeretné elérni.
A találkozó után az államfői hivatal azt közölte, hogy az OMV jövő év közepén jelenti be a fekete-tengeri gázmezőkön való kitermeléssel kapcsolatos döntését. Az erergiacég ismertette a beruházás állását, és jelezte: 2023 közepén dönt a befektetéssel kapcsolatosan, hogy a lehető leghamarabb elindulhasson a kitermelés a Neptun Deep gázmezőn. A Pro Tv értesülései szerint addig az OMV azt szeretné elérni, hogy a román állam tartsa szinten a kitermelt földgáz után járó bányajáradék mértékét, és mondjon le az elővásárlási jogáról. Ez azt jelentené, hogy az osztrák cégnek nem kellene először a román államnak felajánlaniuk megvásárlásra a kitermelt földgázt.
Más elméletek inkább Ausztria lejáratását célozzák, azt sugallva, hogy Bécs Moszkva utasítására cselekszik. A Digi 24 hírtelevízió által terjesztett, összeesküvés-elméletnek is beillő teória hívei emlékeztetnek, hogy Karl Nehammer volt az első nyugati vezető, aki még februárban, az Ukrajna elleni háború megindítása után Moszkvába utazott, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. A hírtévé azt is jelezte: mivel Ausztria semleges állam, és nem tagja a NATO-nak, nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Emellett Németországgal és Magyarországgal egyetemben Ausztria is közölte, hogy nem támogatja az orosz földgáz importjára kivetett uniós szankciókat.
Az elmélet szerint Oroszországnak azért állna érdekében, hogy Ausztria megvétózza a román és a bolgár csatlakozást, mert ez frusztrációt gerjesztene a két országban, és azt az érzést erősítené, hogy az EU elutasítja őket. Ez az euroszkeptikus és a nyugatellenes populizmus malmára hajtaná a vizet, és még jobban megosztaná az Európai Uniót.
Románia az utolsó percig folytatja a tárgyalásokat és szavazást kér schengeni csatlakozásról az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki ülésén – jelentette be szerdán Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.
A Nemzeti Liberális Párton (PNL) belüli belső ellenzék vezetője, Hubert Thuma vádjai alaptalanok, és nem változtatnak a párt irányvonalán – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök, a párt elnöke.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás