2011. április 29., 08:372011. április 29., 08:37
A köztársasági elnök a közszolgálati televízió szerda esti adásában arról beszélt, derűlátó a 2011-es csatlakozást illetően, leszögezve: az idei felvétel a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejövő uniós térséghez „nem elvétett cél, bármennyire is örülnek egyesek a kudarcnak, amely nyomán saját politikai játszmáikat játszhatnák”.
Băsescu emlékeztetett: igaz ugyan, hogy a csatlakozás céldátuma az idei év márciusa lett volna, ugyanakkor felhívta a figyelmet, a késlekedés egyik oka, hogy a Romániával egyszerre csatlakozásra váró Bulgária uniós átvilágítása csak a közelmúltban fejeződött be, miután a korábbi ellenőrzés során az uniós illetékesek hiányosságokat fedeztek fel az ország felkészültségében, felróva a külső szárazföldi határok őrizetével kapcsolatos problémákat. (A Romániáról szóló jelentés minden tekintetben pozitív volt.) „Tudomásom szerint ez a jelentés már pozitív.
Az Európai Parlament (EP) vélhetően június 6-án szavaz a jelentésekről, mivel addig a csatlakozásra való felkészültséget vizsgáló Sch-Eval bizottságnak is véleményt kell mondania róluk. Így ha júniusban az EP jóváhagyja a két ország schengeni csatlakozását, júliusban vagy szeptemberben születhet döntés a konkrét csatlakozási időpontról” – fejtette ki az államfő. E dátumok említését azzal indokolta, hogy az Unió belügyi és igazságügyi bizottsága június 9-én is ülésezik, de az Európai Bizottság csak júliusban adja ki az igazságügyi reform helyzetéről szóló jelentését, így várhatóan inkább a testület szeptemberi ülésére marad a döntés. Mint ismeretes, a német és a francia belügyminiszter még az év elején közös levélben kérte az Európai Bizottságtól a román és a bolgár csatlakozás halasztását, mivel álláspontjuk szerint a technikai felkészültséget elismerő jelentések ellenére a két országban továbbra is jelentős a korrupció mértéke, késlekedik az igazságügy reformja, ráadásul a külső határok őrizete is kívánnivalót hagy maga után.
Ez ügyben amúgy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök meglehetősen kemény hangnemben vágott vissza szerdán: úgy vélte, a nyugat-európai tagállamok képmutatóak, hiszen olyan szempontok miatt késleltetik országa schengeni csatlakozását, amelyek irrelevánsak a csatlakozás technikai szempontjából, miközben ők például az uniós alapelveket megsértve jelentős költségvetési deficitet halmoztak föl – így ebből a szempontból például sokkal rosszabbul állnak, mint Bulgária. Mindezek ellenére csütörtökön kiderült: négy dán EP-képviselő levélben kérte a dán kormányfőtől Románia és a Bulgária szerintük idén októberre tervezett felvételének elhalasztását a két országban tapasztalható korrupció és magas bűnözési ráta miatt, a két ország állampolgárai ugyanis számos bűncselekményt követnek el Nyugat-Európában.
Traian Băsescu egyúttal kifejtette, egyetért azzal a francia és olasz felvetéssel, hogy módosítani kell a schengeni övezetre vonatkozó szabályozást, de csakis Románia és Bulgária csatlakozása után. „A schengeni szabályokat meg kell erősíteni, nem csupán a kábítószer-kereskedelem megfékezése érdekében, hanem azért is, hogy visszaszorítsák azon személyek ellenőrizetlen beáramlását, akik nem jogosultak a schengeni övezetbe való belépésre – azaz az illegális bevándorlást” – hangoztatta az elnök. Megjegyezte ugyanakkor: Románia álláspontja az, hogy ha az igazságügyi rendszer reformját és a korrupciós helyzetet elemző uniós jelentés mind Bulgária, mind Románia esetében pozitív, akkor csakis e két ország csatlakozása után lehessen módosítani a szabályozást.
Mint arról beszámoltunk, Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kedden közös levélben fordult Brüsszelhez, amelyben a schengeni szerződés módosítását szorgalmazza. A levélben a két politikus azt kérte az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól, hogy vizsgálja meg a „belső határellenőrzés átmeneti visszaállításának” lehetőségét a schengeni övezet tagállamai között. Javaslatuk szerint „a külső határok fenntartásában beállt, kivételesen nehéz, előre meghatározott helyzetekben” lenne szükség a belső határellenőrzések újrakezdésére. „Szeretnénk, hogy a schengeni övezet továbbra is létezzen, de ehhez meg kell reformálni” – jelentette ki Sarkozy a tárgyalás után. Franciaország az elmúlt hetekben keményen kritizálta Olaszországot, amiért átmeneti tartózkodási engedélyt adott az év eleje óta érkezett körülbelül 20 ezer tunéziai bevándorlónak, akiknek a többsége Franciaországba igyekszik eljutni.
Párizs és Róma egyébként erős szövetségesre talált: csütörtöki sajtóértesülések szerint Franciaország és Olaszország álláspontjához közelítve Németország is a schengeni rendszer reformját javasolja. A német kormány azon a nézeten van, hogy az észak-afrikai menekülthullám nyomán a schengeni megállapodás módosítására van szükség. Schengen lényegét, az övezeten belüli, korlátozás nélküli utazási szabadságot azonban alapjaiban meg kell őrizni – nyilatkozta a Die Weltnek Angela Merkel kancellár szóvivője. Steffen Seibert úgy ítélte meg, hogy bizonyos módosítások ezen nem változtatnának. Az Európai Bizottság egyik szóvivője, Olivier Bailly arról beszélt: a testület átértékeli a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását lehetővé tevő kivételeles körülmények meghatározását.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
szóljon hozzá!