
Beszólt. Georgescu szerint az autonómia „alaptalan” és „valótlan”
Fotó: Facebook/Călin Georgescu
A székelyföldi autonómiatörekvéseket vette célkeresztbe az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu legfrissebb megszólalásában.
2025. február 03., 08:292025. február 03., 08:29
2025. február 03., 08:552025. február 03., 08:55
A szélsőséges Georgescu vasárnap este a Realitatea Plus hírtelevízió adásában a politikusokat és a „lefizetett újságírókat” bírálta, amiért „nem törődtek” a Székelyföld autonómiáját célzó követelésekkel.

Továbbra is napirenden tartja az Ukrajnával szembeni területi követeléseket az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, aki ezúttal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe is páros lábbal szállt bele.
„35 éve folyamatosan szó esik a Székelyföld autonómiájáról, Erdélyről. Nos, senki ebből a politikai osztályból és a médiából, vagy bizonyos újságírók, tudják, hogy milyenek, akik úgymond zsoldosok (...), nem foglalkoztak ezzel a témával (...) Az, hogy nem hangzott el semmi, komoly kérdéseket vet fel.
– tette hozzá Georgescu a hollandiai Assenben található Drents múzeumban kiállított, múlt hétvégén ellopott dák műkincsekre utalva.

Kijevben és Bukarestben is kiverte a biztosítékot a tavalyi elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, miután egy interjúban kijelentette: jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához.
Mint ismeretes,

Jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu.
Egyúttal a magyarokkal kapcsolatosan sem tett barátságos kijelentéseket: többek között arról beszélt, hogy a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában, máskor pedig követendő példaként emlegette Mihály vajda állítólagos döntését a magyar nyelv betiltásáról. Vasárnap esti nyilatkozatában egyébként Georgescu kitért múlt heti, nagy vihart kavart kijelentéseire, amelyek értelmében
Most igyekezett árnyalni a kijelentését.

A szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu váratlan győzelme a romániai elnökválasztás első fordulójában furcsa reakciókat váltott ki az erdélyi magyarok egy részéből.
„Először is, itt egy olyan politikai osztályról van szó, amely nagyon képmutató és kettős mércét alkalmaz az érdekei szerint (...) Megdöbbent, hogy ilyen sekélyesek és funkcionális analfabéták, mert én egy nagyon egyszerű dologra utaltam. Tanulnunk kell a tapasztalatainkból, a történelemből.
– mondta Georgescu.
Állítása szerint „abszolút elméleti hipotézisről” beszélt, amikor Ukrajna esetleges felosztásáról beszélt.

Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.
„Én csak azt mondtam, hogy jó felkészülni minden felmerülő helyzetre. Mi a békében, a nyugalomban vagyunk érdekeltek, ahogyan azt minden alkalommal elmondtam (...). Az egyetlen prioritás és az egyetlen megoldás, a béke mellett vannak még lehetséges helyzetek, amelyek felmerülhetnek, és ahogy mondtam, nem szabad felkészületlenül érniük, ahogy a történelem is tanította, és valamilyen elképzelésünknek kell lennie arról, hogy mi történhet” – folytatta Georgescu.
Mint arról beszámoltunk, Georgescu egy Ion Cristoiunak adott interjúban arról beszélt: korábban Romániához tartozó, ma ukrán fennhatóság alatt álló területeket csatolna Romániához, sőt Kárpátalja egy részét – az egykori magyar Máramaros vármegye északi területeit – is.
Georgescu Ukrajnát „kitalált államnak” nevezte, amely „nem létezik”.
Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, és azzal vádolta meg Georgescut, hogy Moszkvából irányítják, a román külügy pedig elhatárolódott tőlük, leszögezve: Románia kiáll Ukrajna területi integritása mellett.
A bírák és ügyészek mellett még számos közalkalmazotti kategória perelte be az államot az elmaradt béremelések miatt, így előfordulhat, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek járó több mint ötmilliárd lej mellett még nagyobb összeget kell kifizetni.
Csak hátráltatná a közigazgatási reform folyamatát, ha az emberek helyi népszavazásokon nyilváníthatnának véleményt a tervezett település-összevonásokról – jelentette ki Dragoș Benea, a PSD közigazgatási reformért felelős munkacsoportjának vezetője.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottsága csökkenőben, a Szociáldemokrata Párté (PSD) viszont nő – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Ha valóban léteznének külföldi beavatkozásra vonatkozó információk a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről, azt a hírszerzés már rég nyilvánosságra hozta volna – jelentette ki Traian Băsescu.
Két kereskedelmi hajót is dróntalálat ért szombat este a Fekete-tengeren, a Duna torkolatának közelében. Mindkét hajón tűz ütött ki, a legénységnek azonban sikerült megfékeznie a lángokat, személyi sérülés nem történt.
Románia számára kedvező, végleges döntés született pénteken a verespataki aranybánya ügyében indított nemzetközi választottbírósági eljárásban.
Romániának kevesebbe kerülne egy itt állomásozó amerikai katona, mint Lengyelországnak – vélekedett Radu Oprea védelmi miniszter.
Megkövette Nicuşor Dan államfőt Ovidiu Vanghele oknyomozó újságíró, akit az elnök kitiltott az államfői hivatalból, mivel minősíthetetlen hangnemben írt róla közösségi oldalán közzé tett bejegyzéseiben.
Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy magánemberként joga van megtagadni a párbeszédet azzal, aki nem tanúsít tiszteletet iránta. A román elnök a napokban közölte egy újságíróval, hogy a jövőben nem vehet részt a sajtótájékoztatóin.
szóljon hozzá!