Ősrégi román szertartássá és idegenforgalmi látványosággá nyilváníttatná egy szociáldemokrata parlamenti képviselő a kétlegelős pásztorkodást. Romániában több száz éves hagyománya van a transzhumálásnak, amelyet a háziállatok Svájcban honos nyár végi behajtásának mintájára valóban ki lehetne aknázni turisztikai szempontból.
2014. szeptember 08., 20:452014. szeptember 08., 20:45
Pánik lett úrrá hét évvel ezelőtt, Románia uniós csatlakozásakor az ország juhásztársadalmán, amikor az ország főállatorvosa bejelentette, hogy 2007-től betiltják a vándorpásztorkodást. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság akkori vezetője az EU előírásaival indokolta a tiltást, egészen pontosan azzal, hogy a juhok vándoroltatása és szállítása során sérül az „állatok jóléte és biztonsága”. Amin a csobánok egyszerre sírtak és derültek, hiszen a főállatorvos nyilatkozatából egyértelműen kiderült, hogy alapvető ismeretei sincsenek a kétlegelős pásztorkodásról.
Pedig az erdélyi juhászok körében évszázadokra nyúlik vissza az évszakokhoz kö-
tött, kétlegelős vándorpásztorkodás. A transzhumálás jellemzője, hogy az időjárás és a növénytakaró évszakok szerinti ciklusait kihasználva a nyájak a nyarat a hegyi legelőkön töltik, télen pedig a melegebb síkságokon, például a tengerparton vagy a nagy folyók völgyeiben legelnek.
Miközben Olaszországban az Appenninekben, Franciaországban pedig az Alpokban ma is fennmaradt az állattartás eme fajtája, a szakirodalom előszeretettel említi példaként az Erdély peremén élő román juhászok legelőváltását a Kárpátok magasan fekvő legelői, valamint a Kárpátokon túli Havasalföld és Moldva között.
Az Erdély és Havasalföld közötti transzhumálásról az első adat a 14. századból maradt fenn, az erdélyi – főleg Szeben megyei – juhászok közül pedig ma is sokan lábon hajtják juhaikat. Tavaly egyébként egy nemzetközi projekt keretében rekonstruálták is az ősrégi szokást: két-két román, ukrán és lengyel pásztor száz napig hajtott háromszáz juhot Brassóból az 1400 kilométerre fekvő Csehországig.
Constantin Rădulescu szociáldemokrata (PSD) parlamenti képviselő a hagyomány népszerűsítése érdekében most azt szeretné elérni, ha az autópályákon és gyorsforgalmi utakon kívül a hazai országutakon szabadon közlekedhetnének a juhnyájak, amit jelenleg tilt a közlekedési szabályzat.
A kormánypárti honatya szerint gazdasági és idegenforgalmi szempontból egyaránt hasznot hozna az országnak, a fiatalok nem Spanyolországba mennének epret szedni, hanem itthon fognának államilag támogatott pásztorkodásba. Sőt az esztenák turisztikai látványossággá válhatnának, ahol az idegenek betekinthetnének a juhászok mindennapi életébe, kezdve a birkanyírástól a fejésig vagy a sajtkészítésig.
Rădulescu nem véletlenül apellál nyugati példákra. Svájcban nemcsak jelentős helyi ünnepnek számít, hanem rengeteg turistát is vonz az állatok nyár végi behajtása, de a vendégek a nyári legeltetés közben is előszeretettel fotózzák a dús füvű domboldalakon legelésző teheneket és kecskéket. De ne feledkezzünk meg a juhtenyésztés egyik fellegvárának számító Walesről sem, ahol ugyancsak törvény védi az ágazatot, a birkaterelő versenyek pedig a laikusok számára is élvezetes megméretést jelentenek.
Ezt az utat próbálják követni a romániai juhászok is, akik esetében végül hét évvel ezelőtt sem a brüsszeli, sem a bukaresti hatóságok nem tiltották be a transzhumálást. Mindössze azt kötötték ki számukra, hogy a kedvezőtlen meteorológiai viszonyokat elkerülendő, tervezzék be időben a jószágok hajtását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!