HIRDETÉS

„Az államfő nem minősíthető át jegyzővé” – Ioan Stanomir alkotmányjogász a belpolitikai konfliktusról

Rostás Szabolcs 2018. június 19., 12:21

Alkotmányossági szempontból nem áll a lábán a taláros testület döntése, amely alapján az államfőnek vissza kell hívnia tisztségéből a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét – jelentette ki lapunknak Ioan Stanomir alkotmányjogász. A bukaresti egyetemi tanár szerint a határozat alacsonyabb rendű pozícióba helyezi az államelnököt az igazságügy-miniszterhez képest, ezért megfosztja legitimitásától az alkotmánybíróságot. Stanomir úgy véli, az államelnök nem minősíthető át jegyzővé.

Ioan Stanomir: a talárosok döntése megváltoztatja a politikai rendszer természetét Fotó: Archív

– Az alkotmánybíróság döntése értelmében Klaus Johannis államfő köteles eleget tenni az igazságügy-miniszter kérésének és leváltani tisztségéből Laura Codruţa Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét. Ön szerint megalapozott a taláros testület határozata?

– Véleményem szerint az alkotmánybíróság döntése megváltoztatja a politikai rendszer természetét, és az államelnököt alacsonyabb rendű pozícióba helyezi az igazságügy-miniszterhez képest.

HIRDETÉS
Ez a határozat rendkívül kétséges, nem lehet igazolni alkotmányossági szempontból,

és tekintettel arra, hogy számos alkotmánybíró ellenvéleményt fogalmazott meg, egyértelmű, hogy a taláros testületen belül is véleménykülönbség van ebben a kérdésben.

– Az alkotmánybírák döntéséből arra lehet következtetni, hogy az igazságügy-miniszter véleménye mérvadóbb lenne a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontjánál, sőt sokkal szélesebb kompetenciái vannak az államelnöknél is.

– Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a döntés súlyosan sérti a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörét, valamint Románia államfőjének jogköreit is.

Az államelnök az alkotmány letéteményese ebben az országban, a szavazópolgárok kiválasztottja, akit nem lehet jegyzővé degradálni.

A románok – és itt az állampolgárok összességére gondolok, nem az etnikai hovatartozásra, tehát idetartoznak a magyar nemzetiségű polgárok is – nem azért választanak meg valakit államfőnek, hogy jegyző legyen. Hanem azért, hogy a lelkiismeretével összhangban, és az alkotmány előírásaira alapozva hozzon döntéseket. Az alkotmánybírák mostani döntése azonban gyakorlatilag megfosztja az államfőt attól, hogy elnök legyen.

– Sokan a bírói és ügyészi kar függetlenségét féltik az elmúlt időszak fejleményei miatt. Megalapozottak ön szerint ezek a félelmek? Veszélyben forog a bírák és ügyészek függetlensége Romániában?

– Egyértelműen kiviláglik a kormánykoalíció vezetőinek nyilatkozataiból a bírói és ügyészi kar tagjai elleni támadás tendenciája, a hatalom vezetői folyamatos nyomás alatt kívánják tartani az igazságszolgáltatás dolgozóit. Ezt bizonyítja a bukaresti legfelsőbb bíróság elnökének álláspontja (Cristina Tarcea a napokban a bírákra nehezedő nyomásgyakorlásra és az ellenük irányuló hazugságokra hívta fel a figyelmet – szerk. megj.).

Másrészt Călin Popescu-Tăriceanunak, a szenátus elnökének elfogadhatatlan kijelentése is, amelyben azt állítja, hogy az Európai Bizottság támogatást nyújtott a párhuzamos államnak.

Ezek a megnyilvánulások nem tesznek mást, mint Európán kívüli övezetbe taszítják Romániát, olyan országok közé, amelyekkel a jelenlegi parlamenti többség együttműködésre törekedhet a jövőben. Olyan diktatúrákra gondolok, mint Törökország vagy Oroszország.

Fotó: Ccr.ro

– Miként lehetne elkerülni a jövőben a mostanihoz hasonló alkotmányos természetű jogi konfliktust? Nem indokolt-e az alkotmány módosítása az államelnöki jogkörök tisztázása, a hatalmi ágak szétválasztása érdekében?

– A legfőbb megoldás az lenne, ha ennek az országnak a polgárai bölcsen választanának, mégpedig mértéktartó embereket, akik tisztelik a törvény előtti egyenlőség elvét. Mert ha továbbra is olyan személyiséget juttatunk döntési helyzetbe, aki számára a bírósági ítélet elől történő személyes menekvés kormányprogramot jelent, sohasem lesz esélyünk a haladásra Romániában. Az alkotmány ama előírásai is megalapozottan bírálhatók, amelyek alapján a taláros testület eljárhat a mostanihoz hasonló alkotmányos konfliktusok esetén, ezek az előírások ugyanis meglehetősen zavarosak.

Mindenekelőtt újra kellene gondolni az alkotmánybírák kiválasztásának módját, továbbá nagyobb átláthatóságra, függetlenségre és kevesebb részrehajlásra lenne szükség.

A politikai alapon történő kinevezés természetes, szerintem a polgárok azt kifogásolják, hogy nem képesek átlátni, pontosan kik lesznek a taláros testület tagjai. Hasonlóképpen sok állampolgár elégedetlen azzal, hogy volt minisztereket és parlamenti képviselőket azonnal kineveznek alkotmánybírának. Ez a stratégia megfosztja legitimitásától a taláros testületet, nagyban megtépázza annak hitelét.

A romániai parlamenti pártoknak meg kell érteniük, hogy ha csak szófogadó, egyéniség nélküli klónokat verbuválnak az alkotmánybíróságba, akkor az ország valamennyi polgára megkérdőjelezi ennek a testületnek a legitimitását. És ugyanez érvényes a köztársasági elnök személyére is, akárki is legyen az. Ha klónokat nevezel ki, akkor klónokban, de ha bátor és független embereket, akkor bátor és független intézményben lesz részed.

– Mit fog tenni az államfő a kialakult helyzetben? Eleget tesz vajon az alkotmánybírák döntésének vagy esetleg van más út is számára?

– Tény, hogy az alkotmánybíróság döntésének nincs akkora kényszerítő ereje, mint egy bírósági ítéletnek, ebben az esetben egy alkotmányos konfliktus elbírálásáról beszélünk. Maga az államfő is kijelentette, hogy el fogja olvasni a határozatot. Ahogy már említettem, számos pontban bírálható a talárosok döntése, az államelnököt pedig foglalkoztatja saját hatáskörének csorbítása. Meglátjuk, nem vagyok jós, azt viszont elmondhatom, hogy

az alkotmánybíróság tagjainak jó része a jelenlegi parlamenti többség érdekében cselekszik, ez teljesen nyilvánvaló.

Fotó: Gecse Noémi

– A kormánykoalíció vezetői, Liviu Dragnea PSD- és Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök azt állítja, hogy Romániát ügyészállammá alakította a titkosszolgálatok és a vádhatóságok embereiből álló úgynevezett párhuzamos állam. Ön szerint létezik ez a sokat emlegetett párhuzamos állam?

– A párhuzamos állam csak a koalíciós többség vezetőinek és az Antena 3 hírtelevízió propagandistáinak fejében létezik.

A párhuzamos állam a Recep Tayyip Erdogan-féle török rezsim propagandisztikus termékéhez hasonló kreálmány, Törökország elnöke éppen eme manipuláció révén nyomta el országa polgárait és tartóztatott le bírákat és újságírókat.

Nagyon szeretném, ha Romániában nem járna hasonló következményekkel egy ugyanilyen propagandisztikus alkotás.

Nagyon fontos, hogy a romániai magyar polgártársaink is belássák, mindez nem nemzetiségi alapon érinti a polgárokat, hiszen a törvények előtti egyenlőség, a perspektíva hiánya mindannyiunk életére kihat, a korrupciónak és az emberek semmibevételének nincs etnikai színezete. Éppen ezért a napjainkban végbemenő küzdelem Románia valamennyi polgárára befolyással bír, függetlenül a politikai, etnikai, szexuális vagy felekezeti hovatartozásuktól.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS