
Archív felvétel
Fotó: Külügyminisztérium
A kormány tájékoztató kampányt indít a külföldön élő románok körében, amelyben arra buzdítják őket, hogy levélben szavazzanak a soron következő parlamenti választáson – jelentette be Ludovic Orban miniszterelnök.
2020. szeptember 16., 16:212020. szeptember 16., 16:21
2020. szeptember 26., 13:372020. szeptember 26., 13:37
Az ok: a koronavírus-járvány miatt számos ország nem engedélyezi, hogy a területén szavazóköröket hozzanak létre az ott élő román állampolgárok számára.
Az Állandó Választási hatóság (AEP) már lépett ez ügyben, egy hónappal meghosszabbította ugyanis azt az időszakot, ameddig regisztrálhatnak, és jelezhetik voksolási szándékukat, a parlament pedig megszavazta, hogy aki nem levélben voksol, annak két nap – szombat és vasárnap – álljon a rendelkezésére, hogy szavazhasson. Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán Târgoviştén szintén úgy nyilatkozott, hogy a diaszpórában élő román állampolgárok nem fognak tudni szavazni befogadó országukban, ugyanis az illető államok nem fognak engedélyt adni Romániának a szavazókörzetek létrehozására.
„A nagy gond a parlamenti választásokkal az, hogy az összes európai állam közölte velünk: nem fognak beleegyezni, hogy területükön szavazókörzetek nyíljanak. Ez azt jelenti, hogy a diaszpóra nem fog tudni szavazni. Azt hiszem, ez hatalmas kérdőjelet vet fel, amelyet a politikai vezetőknek meg kell tárgyalniuk a parlamentben, és lássuk, mit tudunk tenni” – jelentette ki Ciolacu. A PSD elnöke felhívta a figyelmet a szavazati jog alapvető, alkotmány által garantált voltára. „Ha jól emlékszem, 1989-ben ez volt az első dolog, ami miatt kimentünk az utcára” – tette hozzá a PSD elnöke.
Mint ismeretes, az elmúlt években minden alkalommal botrány kerekedett abból, hogy a külföldön élő román állampolgároknak óriási, többórás sorokat kellett kiállniuk a külképviseleteken létrehozott szavazókörök előtt, és még így is sokan nem tudtak urnazárás előtt szavazni. A jelenség kapcsán többször is azzal vádolták meg a korábbi szociálliberális kormányt, hogy szándékosan nem növeli a szavazókörök számát, mivel a külföldön élő románok elsöprő többsége a jobbközép pártokat támogatja. Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy a jelenlegi, kisebbségben kormányzó nemzeti liberális páti kormány viszont a járványhelyzet ellenére is megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy minél több külföldi román éljen a szavazati jogával.
A választási hatóság kedden közölte, hogy az idén esedékes parlamenti választások kapcsán kedd délig 7002 külföldön élő román állampolgár kérte, hogy levélben voksolhasson, 2047-en pedig szavazóköri szavazásra iratkoztak fel. A hivatalos adatok szerint Olaszországban mintegy 1,2 millió, Németországban 965 ezer, Spanyolországban 665 ezer, az Egyesült Államokban 478 ezer, Nagy-Britanniában 434 ezer, Franciaországban 118 ezer, Belgiumban pedig 92 ezer román él.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
szóljon hozzá!