Az USL dokumentuma egyebek mellett azzal vádolja az államfőt, hogy kisajátította a miniszterelnök alkotmányos feladatkörét, állandó társadalmi feszültséget provokált, megpróbálta megfélemlíteni a sajtót, és megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Băsescu azt mondta: elismeri a parlament jogát, hogy a választók elé küldje őt (amennyiben a parlament felfüggeszti az államfőt, a választók népszavazáson döntenek arról, hogy leváltják, vagy megerősítik tisztségében), de elvárta volna, hogy ezt az USL a törvények betartásával tegye meg. Ezzel az elnök arra utalt, hogy a felfüggesztés előkészítése – a parlamenti házelnökök és az ombudsman lecserélése, az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása – a jobbközép ellenzék szerint az alkotmány és a házszabály megsértésével történt.
A felfüggesztéssel Băsescu szerint a kezdeményezők az USL ellenőrzése alá akarják vonni az állami intézményeket és elsősorban az igazságszolgáltatást, és ki akarnak bújni a 2009-es népszavazás előírásai alól (amikor a választók egykamarás parlamentre való áttérésről és a parlament létszámának csökkentéséről döntöttek).
„Van egy konjunkturális céljuk is: az USL miniszterelnökét már egész Európában és a tengerentúl is copy-paste kormányfőként ismerik. Ugye, jól jön, ha egy ilyen probléma homályba szorul az államfő felfüggesztése miatt” – tette hozzá az államfő.
Băsescu szerint téved az USL, ha azt hiszi, hogy visszahozhatja a 2004 előtti állapotokat és ellenőrzése alá vonhatja a korrupcióellenes ügyészséget, a legfelsőbb bíróságot és a legfőbb ügyészséget.
Az államfő szerint nyilatkozatokat és nem tetteket rónak fel neki a felfüggesztési dokumentumban – holott neki is ugyanolyan mentelmi joga van a politikai nyilatkozatok megfogalmazásában, mint a törvényhozóknak.
Băsescu beszéde végén azt kérte a törvényhozóktól: a leváltásáról megszervezendő népszavazással egy időben írjanak ki népszavazást az alkotmánymódosításról is, legalább arra vonatkozóan, hogy Románia áttér az egykamarás parlamentre és a parlament létszámát 300 főre korlátozzák.
A parlament együttes ülése megszavazta, hogy pénteken délig várja az alkotmánybíróság álláspontját a felfüggesztési dokumentumról. A plénum szavazattöbbséggel elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy a parlament bizottságot alakítson, amely kivizsgálja a felfüggesztési dokumentumban felsorolt vádakat.
Az elnök felfüggesztéséről a törvényhozók többségi szavazatával dönthet a parlament két házának együttes ülése: ebből a célból egy második együttes ülést fognak összehívni, amikor a honatyák szavaznak a felfüggesztésről. Az USL reményei szerint erre pénteken kerülhet sor.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.