
Dan Barna (balra) és Kelemen Hunor (jobbra) eltérő álláspontot képvisel a kormányban a polgármester-választás tekintetében
Fotó: Gov.ro
A koalíciós megállapodást kiegészítő dokumentum egyik előírása a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó indítvány parlamenti támogatásának módját szabályozza – ismerte el Dan Barna miniszterelnök-helyettes, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), illetve a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) fúziójából létrejött USR-PLUS társelnöke egy televíziós műsorban. Egy hasonló kezdeményezés miatt az RMDSZ tavaly hozzájárult a kisebbségi Orban-kormány megbuktatásához.
2021. április 24., 12:402021. április 24., 12:40
2021. április 24., 12:522021. április 24., 12:52
A politikust többek között arról kérdezték a Digi24 televízió egyik műsorában, hogy van-e összefüggés a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó kezdeményezésük és a megállapodást kiegészítő dokumentum egyik előírása között. Ennek megfelelően ha a bukaresti jobbközép koalícióban nincs konszenzus bizonyos törvénytervezetekkel vagy a kormányprogramban nem szereplő témákkal kapcsolatban, a pártok parlamenti frakciói a „koalíción kívül is felléphetnek” ezek érdekében, amennyiben erről előzetesen értesítették a partnereket. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenleg hatalmon lévő pártok ellenzéki alakulatokkal is megállapodhatnak egy-egy törvénytervezet elfogadásáról.
Az USR PLUS és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azonban szükségesnek tartja ezt a reformot az elöljárok legitimitásának erősítése érdekében. „Megegyeztünk abban, hogy amikor majd a parlament elé visszük az indítványt, nem lesz harag a koalícióban, ha az más pártok támogatásával átmegy a törvényhozáson” – fogalmazott Dan Barna.
Megkérdezték a miniszterelnök-helyettestől azt is, hogy az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről számítanak-e támogatásra e tekintetben, tekintettel arra, hogy a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) köztudottan az RMDSZ álláspontját támogatja. Erre reagálva Barna rámutatott, az AUR képviselőivel nem tárgyal, mert „szélsőséges pártnak” tartja az alakulatot.
Mint ismeretes, a bukaresti kormányt alkotó jobbközép politikai alakulatok a héten úgy oldották fel a Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter menesztése nyomán kirobbant válságot, hogy a koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítésben pontosították együttműködésük szabályait, hogy elkerüljék a további konfliktusok kialakulását. Miközben a pártvezetők leszögezték, hogy a koalíció működése a szolidaritás és összetartás elvére alapul, és minden nagyszabású politikai döntést a koalíciós pártok egyetértésével hoznak meg, a tavaly decemberben kötött koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítés immár felhatalmazza a koalíciós pártokat, hogy a partnerek által nem támogatott törvénykezdeményezéseikhez – figyelmeztetés után – az ellenzéki pártoknál keressenek alkalmi támogatást.
A PNL és az USR-PLUS azonban prioritásának tekinti a választási törvény ilyen irányú módosítását. Sőt a Ludovic Orban vezette román liberálisok 2019-ben homlokegyenest más vállalást tartalmazó megállapodást kötöttek az RMDSZ-szel, valamint az USR-rel: a magyar alakulatnak azt ígérték, nem fogják kezdeményezni a választási törvény oly módon történő módosítását, hogy két fordulóban válasszák meg a polgármestereket, ehhez képest az USR-rel kötött megegyezésben éppen ennek az ellenkezője szerepel.

„Azáltal, hogy a kormány felelősséget készül vállalni a parlamentben a kétfordulós polgármester-választás érdekében, kissé megszegtem az RMDSZ-szel kötött egyezséget” – vallotta be Ludovic Orban miniszterelnök, aki ugyanakkor hozzátette: az RMDSZ-nek lehetősége van ellenlépéseket tenni.
A PSD-nek és az RMDSZ-nek tavaly februárban közösen sikerült megakadályoznia a kétfordulós rendszer bevezetését: miután a kisebbségi Orban-kabinet a parlamenti vitát mellőzve, kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé erre vonatkozó jogszabályt, az emiatt beterjesztett bizalmatlansági indítványt megszavazta a törvényhozás, így megbukott a liberális kormány.

Mindössze három hónappal a hivatalba lépése után megbukott a Ludovic Orban vezette kormány a kétkamarás bukaresti parlamentben szerdán rendezett bizalmi szavazáson. A PSD és az RMDSZ bizalmatlansági indítványát 261 törvényhozó támogatta szavazatával.
Tudorel Toader volt alkotmánybíró szerint Nicușor Dan államfőnek konzultálnia kellett volna a parlamenti pártokkal, mielőtt Adrian Veșteát nevesítette miniszterelnök-jelöltnek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetősége vasárnap 19 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt – tájékoztatott a párt sajtószóvivője, Cristian Seidler.
Adrian Veștea szerint miniszterelnök-jelölése nem fenyegetést, hanem felelősséget jelent a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára. Ezzel szemben Gheorghe Falcă PNL-s európai parlamenti képviselő vasárnap Veștea kizárását kérte a pártból.
Az RMDSZ vezetősége vasárnap 18 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt kormányfőt – nyilatkozta Csoma Botond a Digi 24 televíziónak.
A Brassó Megyei Tanács elnökéből lett miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea több mint három évtizede tagja a PNL-nek, önkormányzati vezetőként és miniszterként is jelentős politikai tapasztalatot szerzett.
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Miután Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízatását, Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát, Brassó Megye Tanácsának elnökét és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökét kérte fel kormányalakításra.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség.
Az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányprogram szerint a területi-közigazgatási reform a kormány ,,nulladik számú prioritása”, és előfeltétele annak, hogy a program többi fejezetében felvázoltak működjenek.
Nicușor Dan államfő koszorút helyezett el szombat reggel az 1990. június 13. és 15. közötti bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművénél.
szóljon hozzá!