
Toader és Lazăr. Még legalább két hónapig el kell szenvedniük egymást
Fotó: Aktual24.ro
Bejelentette az igazságügyi miniszter, hogy elindítja az új legfőbb ügyész kinevezési eljárását – adta hírül az Agerpres.
2019. február 21., 15:112019. február 21., 15:11
A főügyészségen tett csütörtöki látogatását követően Tudorel Toader úgy nyilatkozott, április végén lejár Augustin Lazăr legfőbb ügyész mandátuma, és mivel a kinevezési eljárás hosszú időt vesz igénybe,
Arra az újságírói kérdésre, hogy esélyes-e a tisztség megszerzésére a bukaresti ítélőtábla bírája, Corina Mândrilă, Toader azt mondta, jelenleg túl korai esélyesekről beszélni, hiszen gyakorlatilag csak ezután kezdődik el a kinevezési eljárás.
A főügyészségen tett látogatása kapcsán úgy nyilatkozott, a romániai ügyészek egyesületének elnökével, Elena Iordachéval, illetve a legfőbb ügyész helyettesével, Bogdan Licuval folytatott megbeszélést,
Ezzel kapcsolatban a főügyész úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi miniszter nem szíthat intrikákat egy intézményen belül, ha valamilyen problémája van, azt az intézmény vezetőjével kellene megbeszélnie. Lazăr azt kifogásolta, hogy bár Toader csütörtökön ellátogatott a főügyészség székhelyére, és több személlyel is találkozott, őt nem kereste meg.
„A legfőbb ügyésszel kellett volna felvennie a kapcsolatot, nem mással. Kellene hogy legyen annyi bátorsága, hiszen a legfőbb ügyész nem eszik embereket. Bárki jött hozzám, én mindig fogadtam. Ugyanakkor az alkotmánybíróság joggyakorlata is világosan leszögezi, hogy az intézményeknek lojálisan együtt kell működniük, vagyis az igazságügyi miniszter nem mehet be egy intézménybe intrikákat szítani, hanem fel kell vennie a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, és meg kell mondania férfiasan, mik a problémák” – fogalmazott Augustin Lazăr, hozzátéve, hogy Toader egy olyan ügyészt keresett fel csütörtökön, „akinek legitimitási, reprezentativitási problémái vannak”.
Lazăr hangsúlyozta,
hanem az, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) országszerte összehívta a bírák és ügyészek közgyűléseit, hogy ismertessék álláspontjukat az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi kormányrendeletről, „amely nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és amely gátolni fogja a főügyészség munkáját”. „Egyesek örömére nem lesz jól működő főügyészségünk” – tette hozzá.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!