Az ombudsmani hivatal egyik tanácsosának köszönhető a vagyonnyilatkozatok titkosítása

Laura Dumitrita Chițan az Adevărul szerint 2017 óta dolgozik az állampolgári jogok biztosának hivatalban. Ezt megelőzően az Állami Vagyonkezelő Hatóság jogtanácsosa (2011-2016), valamint Bukarest 5. kerülete önkormányzatának jogtanácsosa (2008) és a Romad Administrare Imobile Rt. jogtanácsosa volt.

Chițanék tulajdonában egy 2019-ben gyártott Skoda személygépkocsi is van.

Ami a jövedelmeket illeti, Laura Chițan közölte, hogy 2023-ban 76 861 lejt keresett az ombudsman tanácsadójaként, míg férje 85 000 lejt keresett pénzügyi tanácsadással.

korábban írtuk

Nicușor Dan: a vagyonnyilatkozatokat titkosító határozat ütközik a demokrácia egyik alapvető elvével

Nicușor Dan államfő szerint a vagyonnyilatkozatokat titkosító alkotmánybírósági határozat „ütközik a demokrácia egyik alapvető elvével, a közhivatal gyakorlásának átláthatóságával”.

Az alkotmánybíróság csütörtöki ítélete szerint a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira.

Közleménye szerint a testület többségi szavazattal alkotmányellenesnek nyilvánította a 2010/176-os törvény 3-ik cikkelyének második bekezdését. Ez azt írja elő, hogy a nyilatkozatban fell kell tüntetni a házastárs és az eltartott gyerekek vagyonát is. Az alkotmánybíróság végleges döntése törölte ezt a kötelezettséget.

„Mivel a vagyonnyilatkozat egyéni felelősségvállalási nyilatkozat, ami az aláírójának büntetőjogi felelősségét vonja maga után, ezt a nyilatkozattevő csak a saját nevében fogalmazhatja meg, egy személy ugyanis nem vonható büntetőjogi felelősségre egy másik személy bűncselekményéért/nyilatkozataiért” – olvasható a közleményükben,

Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a 2010/176-os törvény további két cikkelyét is, amelyek szerint a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat közzé kell tenni az ANI honlapján. Emellett úgy döntött, hogy

Az alkotmánybíróság indoklása szerint tagadhatatlan, hogy ezeknek az előírásoknak az elfogadásával a jogalkotók szándéka a korrupció megelőzése a politikai élet átláthatóságának biztosítása volt, tehát legitim célt követnek. Ám az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata és az uniós jog vonatkozó előírásai alapján

Az alkotmánybírák hangsúlyozzák, hogy a döntésük nem jelenti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszüntetését, csak azt, hogy ezeket a dokumentumokat csak a Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez kell benyújtani.

Közölték azt is, hogy a határozatuk csak a jövőre vonatkozik, és nem érinti az eddig közzétett vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat.

A taláros testület döntését számos bírálat érte, Nicușor Dan államfő szerint az ütközik a demokrácia egyik alapvető elvével, a közhivatal gyakorlásának átláthatóságával.

{K2}