
Fotó: Haáz Vince
A háború kezdetétől, azaz február 24-étől kedd éjfélig 1 087 995 ukrán állampolgár érkezett Romániába – közölte az Agerpres hírügynökség.
2022. június 01., 12:052022. június 01., 12:05
2022. június 01., 12:462022. június 01., 12:46
A hírügynökség szerint kedden 74 662 személy lépett be az országba, közülük 11 862-en ukrán állampolgárok voltak.
Közleményük szerint az ukrán-román határátkelőknél 4656, a Moldovai Köztársasággal közös határátkelőknél pedig 943 ukrán állampolgár lépett be az országba. Az országba belépő ukrán menekültek jelentős hányada egyébként rövid idő alatt el is hagyta Romániát és Nyugat-Európában próbált új életet kezdeni.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának február 24-i kezdete óta rekordszámú, csaknem 3 millió ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió valamelyik tagországában – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) szerdán.
a február 24-én kezdődött ukrajnai orosz invázió kezdetét követően a megtámadott ország állampolgárai az elmúlt évek adataihoz képest márciusban nyújtották be a legtöbb, körülbelül 83 ezer menedékkérelmet. A nemzetközi védelem biztosítására benyújtott kérelmek száma meghaladta a 2015-2016-os menekültválság kiugró adatait is.
Megjegyezték: az Európai Unió tagországaiban februárban regisztrált összes, mintegy 22 ezer menekültstátusz iránti kérelem legtöbbjét szintén ukrajnai állampolgárok nyújtották be. Számuk február 24. után körülbelül harmincszorosára ugrott a háború kezdete előtti adatokhoz képest.
Az uniós ügynökség emlékeztetett, az ideiglenes védelemről szóló irányelvnek az ukrajnai háborút követő ideiglenes módosítása értelmében az Ukrajnából menekülők menekültügyi eljárás nélkül kérhetik regisztrációjukat ideiglenes uniós védelemre.
Míg ezt követően a regisztrációk üteme folyamatosan lassult, május negyedik hetében még mindig legalább 50 ezer ukrajnai állampolgárt vettek nyilvántartásba a tagállami hatóságok.
A jelentésből kiderült az is, hogy a háborút követen jelentősen növekedett az orosz állampolgárok menedékkérelmeinek száma is. Az ukrajnai háború kitörését megelőzően, februárban benyújtott 1400 kérelemhez képest megkettőződött, és 2018 óta a legmagasabb szintre emelkedett az orosz menedékkérők száma.
Az orosz, illetve a volt szovjet tagköztársaságok állampolgárai mellett számos afrikai ország, nevezetesen Nigéria, Szomália, Egyiptom, Marokkó, Tunézia és Mali esetében is jelentősen nőtt a kérelmek száma – tették hozzá.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!