Claudiu Târziu szerint a románok érdeke az, hogy hazájuk a világ első országai közé tartozzon
Fotó: Videófelvétel
Ukrajnai területek Romániához csatolását sürgette Claudiu Târziu, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora. Közben a Mi Hazánk Mozgalom vezetője szerint pártja „igényt tart Kárpátaljára”.
2024. január 28., 01:322024. január 28., 01:32
2024. január 28., 01:382024. január 28., 01:38
Claudiu Târziu Moldva és Havasalföld egyesülésének 165. évfordulóján Jászvásáron mondott beszédében pendítette meg a revizionista húrokat. A G4Media portál által szombaton ismertetett állásfoglalásában az AUR szenátusi frakcióvezetője úgy vélekeett,
„Besszarábiának haza kell térnie. Észak-Bukovinát nem felejthetjük el, Besszarábia déli része, Herta vidéke, Kárpátalja, valamennyi területnek, amely a román nemzeté volt és az most is, vissza kell térnie az országhatáron belülre. Ez olyan eszme, amelyről soha nem szabad megfeledkeznünk” – jelentette ki Târziu népes hallgatósága előtt.
Az AUR országos vezetőtanácsának elnöke hozzátette, a Moldovai Köztársaságnak is „haza kell térnie” Romániához. Az ellenzéki politikus megállapítása szerint a románok érdeke az, hogy hazájuk a világ első országai közé tartozzon.
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
Târziu kijelentése kapcsán a G4Media egy kalap alá veszi Oroszországot Magyarországgal. A portál szerint az országhatárok revíziója „Putyin Oroszországának és Magyarország tekintélyelvű vezetőjének, Orbán Viktornak a célja”, és a román lap mindezt azal igyekszik alátámasztani, hogy a budapesti kormány közpolitikái által közvetlenül megszólítja a szomszédos országokban élő magyarokat.
Az azóta SOS Románia néven pártot alapított szenátor törvénytervezetet is benyújtott a parlamentben, amelyben az Ukrajnával megkötött barátsági szerződés felmondását és jelenleg Ukrajnához tartozó területek Romániához csatolását követelte. Kijev emiatt éles hangon elítélte a szélsőségesen nacionalista, botrányos kirohanásairól elhíresült politikust, sőt a kijevi hatóságok jelezték: szankciókat vezetnek be ellene, mivel nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintik.
Ezzel egy időben Toroczkai László pártelnök a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén kijelentette: ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, „egyetlen magyarországi pártként” a Mi Hazánk „igényt tart Kárpátaljára”. Az ellenzéki politikusnak korábban is voltak olyan állásfoglalásai, miszerint Kárpátalját Magyarországhoz kellene csatolni, például amikor a lengyel függetlenség napja alkalmából azt posztolta közösségi oldalán: Találkozzunk újra a közös lengyel–magyar határon!”
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 novemberében úgy vélekedett, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának területi követelései állhatnak fenn Ukrajnával szemben.
Elutasítja a román külügyminisztérium Oroszország elnökének ama kijelentéseit, amelyek szerint Romániának területi követelései lennének Ukrajnával szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
Lehetségesnek nevezte a frissen ellenzékbe került Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, a képviselőház alelnöke, Adrian Cozma, hogy pártja együttműködjön a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Újabb büntetőeljárás indult az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescu ellen – derült ki csütörtökön.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen egy, a bevándorlók elleni bejegyzés miatt.
Machetével támadt társaira egy 15 éves, kilencedik osztályos diák a dél-romániai Pitești egyik középiskolájában csütörtökön.
Az iskolatáskák átkutatását is kilátásba helyezte Sorin Costreie új oktatási miniszter annak érdekében, hogy elejét vegyék az erőszakos cselekményeknek az oktatási intézményekben.
A követelés a volt elnök által 17 éven át beszedett bérleti díjakból ered, miután a nagyszebeni ingatlan ügyében Iohannisék végleg elveszítették a pert.
Újabb ügyben hallgatta ki szerdán gyanúsítottként a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescut.
Közleményben cáfolta kedden este a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), hogy bármi köze lenne a politikai folyamatokhoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!