Két halasztás után hétfőn várhatóan dönt az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
Hétfőn tárgyalja az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.
2025. október 20., 08:582025. október 20., 08:58
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság két alkalommal – szeptember 24-én és október 8-án – halasztotta a döntéshozatalt a beadvány ügyében.
A legfelsőbb bíróság szeptember elején jelentette be, hogy megtámadja a tervezetet az alkotmánybíróságon. Az intézmény akkori közleménye szerint
Ahogy az várható volt, az alkotmánybíróság szerdán ismét elhalasztotta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosításait.
A legfelsőbb bíróság szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy „nem kevesebb mint 37” korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.
A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy
Nicușor Dan államfő szerint sok túlzó kijelentés hangzik el az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt érintő esetleges elutasító döntésével kapcsolatban.
A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is „jelentős összegű” lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 augusztusában 11 713 személynek folyósítottak különnyugdíjat, hárommal többnek, mint előző hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogadhatatlannak nevezte Raed Arafat, a DSU vezetője a Kolozs megyei mentősök elleni támadást, amit egy TikTokon terjesztett, „gyerekrabló fekete mentőről” terjedő rémhír váltott ki. Radu Miruță az ál- és rémhírek korlátozását sürgette.
Egyelőre nem függeszthetik fel azoknak a járművezetőknek a jogosítványát, akik nem fizetik be a közlekedési bírságaikat.
Nyolc centiméterrel nőtt a Duna vízszintje a cernavodai atomerőműnél, ami biztosítja a létesítmény további működését – közölte vasárnap a Facebook-oldalán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Péntek éjszaka, 01:00 óra körül befejeződött a második uszály elsüllyesztése a Duna vízhozama egy részének a Bala-ágba történő átirányítását célzó beavatkozás keretében – tájékoztatott szombaton az Országos Vízügyi Igazgatóság.
A pártok között elvi megállapodás született arról, hogy Románia újra konkrétan vállalja az euró bevezetésének célkitűzését – szögezte le Nicușor Dan államfő.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
Megteremtette a jogalapot a román kormány arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt az országos villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Miközben az országhatáron továbbra is mélyponton van a Duna vízhozama, Ilie Bolojan miniszterelnök arról beszélt, hogy mi vezetett az energiaellátásban kialakult jelentős egyensúlytalanságokhoz.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkor támogatna egy szakértői jellegű kormányt, ha az parlamenti többséggel rendelkezne, és olyan programmal állna elő, amely továbbra is az állami kiadások ellenőrzésére és a hiányok csökkentésére irányul.
A hitelminősítő ügynökségek értékeléseiket a költségvetési adatokra, a politikai stabilitásra és a 2027–2028-as évekre vonatkozó kilátásokra alapozzák – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!