
Fotó: Rompres
A javasolt értékek immár nem ötödére, hanem csak harmadára csökkentik a vadászati díjat. Amint korábban leírtuk, a díj 81 százaléka a terület tulajdonosait illeti meg. A módosított listán a medve mellé húszezer eurós, a vaddisznó mellé 300 eurós érték került. Ez szinte középarányost jelent, hiszen a tavaly elfogadott törvény még 40 ezer eurós medveárral és ezereurós vaddisznóárral számolt, Kelemen Atilla viszont 10 ezer eurós medveárat, 200 eurós vaddisznóárat javasolt.
Az új értékek szerint ha például egy vadászterületen az elmúlt évek mindegyikében két medve és tíz vaddisznó kilövését engedélyezte a szakhatóság, a terület tulajdonosai évente 3483 eurós bérleti díjon osztoznak. Ugyanilyen kilövési kvótával a tavaly elfogadott törvény szerint 7290 euró, Kelemen Atilla javaslata szerint pedig 1782 euró járt volna nekik.
Amint korábbi lapszámainkban megírtuk, a vadászati törvény módosítási javaslatát május másodikán hallgatólagosan fogadta el a szenátus, a tervezetről azonban a képviselőház plénuma mondja ki a végső szót. A képviselőház házbizottsága meglepő módon nem a mezőgazdasági és erdészeti bizottságra bízta a plénum elé terjesztendő jelentés elkészítését, amint ez természetes lett volna, hanem a jogi bizottságra ruházta a feladatot. E szerepzavart a Krónika értesülései szerint a vadászlobbinak sikerült elérnie, mely a jogi bizottságban a legerősebb.
Tamás Sándor képviselő a jogi bizottságban tevékenykedő RMDSZ-es képviselők sikereként könyvelte el a tegnap elért kompromisszumot. Amint a képviselő a Krónikának elmondta, korábban írásban kérte a törvényjavaslat véleményezését a háromszéki magánerdészetek vezetőitől és a brassói regionális erdészeti és vadászati főfelügyelőtől, akit az RMDSZ jelölt a tisztségre. Közülük négyen küldték el a megadott határidőig álláspontjukat, kettő a tervezet mellett, kettő pedig ellene érvelt. E vélemények alapján vitatta meg hétfőn az RMDSZ-frakció is a kérdést. A képviselők arra a következtetésre jutottak, hogy a törvénymódosítás során elsősorban az erdőtulajdonosok szempontjait kell szem előtt tartani, de a vadásztársaságok tevékenységét sem szabad megbénítani.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.