Adat, kártya. A névtelen kártyavásárlás eltörlése esetén szavatolni kell a személyes adatok biztonságát
Fotó: 123RF
Ismét fölmerült annak szükségessége, hogy a mobiltelefon-feltöltőkártyák csak úgy legyenek megvásárolhatóak, ha a vevő megadja a személyi adatait. Ezt Stelian Ion igazságügy-miniszter a bűncselekmények felderítésének megkönnyítésével indokolja.
2021. június 11., 19:302021. június 11., 19:30
Ismét nekifutna a kormány a névtelen mobiltelefonos feltöltőkártya-vásárlás felszámolásának: Stelian Ion igazságügy-miniszter bejelentette, hogy napirendre kell tűzni a kérdést. A miniszter kedden este azzal indokolta a felvetést, hogy ily módon könnyebben felderíthetők lennének a bűncselekmények.
Stelian Ion a közel két hete elkövetett aradi robbantásos merénylet kapcsán beszélt a témáról. Mint ismeretes, a partiumi városban az autójába rejtett távirányítású bombával öltek meg egy helyi üzletembert, a robbanószerkezetet a gyanú szerint mobiltelefonnal hozhatták működésbe. A miniszter emellett emlékeztetett:
és a két évvel ezelőtti, kétszeres caracali emberrablás és gyilkosság ügyében is hatékonyabban lehetett volna eljárni, ha nincs lehetőség a névtelen feltöltőkártya-vásárlásra. „A téma a prioritáslistámon szerepel, lehetségesnek kell lennie, lássuk, mi erre az alkotmányos megoldás” – fogalmazott a miniszter.
Fotó: 123RF
Stelian Ion arra utalt, hogy az alkotmánybíróság tavaly februárban alkotmányellenessé nyilvánította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a személyes adatok megadására kötelezte volna azokat, akik mobiltelefonos felöltőkártyát akartak vásárolni. A döntést egyhangúlag hozta meg a taláros testület. A rendeletet még 2019-ben fogadta el a Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány.
A taláros testület azért nyilvánította alkotmányellenesnek – s ezáltal elfogadta az ombudsman kifogásait – mert a jogszabály-módosítás sürgőssége nem volt megindokolva egy ilyen horderejű kérdésben, amely sok ember személyes adatainak tárolására vonatkozik. Egyébként már többször megkísérelték nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szigorítani a mobiltelefon-feltöltőkártyák vásárlását, ez az intézkedés azonban többször elbukta az alkotmánybírósági normakontrollt.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró, aki 2007 és 2016 között volt a taláros testület tagja, a téma kapcsán a Krónikának tegnap elmondta: a kérdés már abban az időszakban felvetődött, amikor ő is az alkotmánybíróság tagja volt, miután a prepay-kártyák anonim megvásárlásának megszüntetése az Európai Unió részéről megfogalmazott elvárás volt, és a taláros testület akkor – és azóta is – azért vetette el,
A volt alkotmánybíró emlékeztetett: ezt az EU minden országában bevezették, de az egyetlen alkotmánybíróság, amely az erről szóló törvényt megsemmisítette, a román volt, miután azt megtámadták a taláros testületnél.
Fotó: Barabás Ákos
„Ez egy román specifikum volt, miután itt az ajánlásokat sem vették át teljesen, úgy, ahogy kellett volna. Az alkotmánybíróság akkor azt mondta, hogy ha a jelenlegi körülmények között vezetik be az adatok megadásának kötelezettségét, az sérti a személyes adatok biztonságát, hiszen jelenleg akármelyik újságárusbódéban vásárolható feltöltőkártya. Ehhez a vásárlónak ki kellene töltenie egy űrlapot, megadva az adatait, ennek nyomán viszont a személyi adatok nem lennének biztonságban. Az alkotmánybíróság akkor azt mondta ki,
Ez a 2014–15-ös időszakban volt. Utólag ráadásul még az EU is módosította az álláspontját, és az ajánlásába belefoglalta a személyes adatok védelmének fontosságát” – emlékeztetett Puskás Bálint.
Mint mondta, a megoldás ebben az esetben az, ha feltöltőkártyákat is csak olyan körülmények között lehet megvásárolni, mintha az ember hagyományos, névre szóló előfizetést kötne valamely szolgáltatóval. Ebben az esetben a szolgáltató biztosítja, hogy az adatokat a törvénynek megfelelően védjék.
„Ennek az újságárusok és az üzletek nem felelnek meg, hiszen az űrlapot bedobják egy fiókba, összekeveredhet az újságokkal, akárhova kerülhet. Ha tehát az új törvényben nem lesz majd biztosíték a személyes adatok védelmére, az alkotmánybíróság ugyanúgy alkotmányellenessé nyilvánítja majd” – szögezte le Puskás Bálint a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amennyiben nem sikerül szilárd és átlátható kormányzati többséget kialakítani, akkor egy hibrid vagy egy szakértői kormány létrehozása jelenthet megoldást – jelentette ki hétfőn este Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!