Adat, kártya. A névtelen kártyavásárlás eltörlése esetén szavatolni kell a személyes adatok biztonságát
Fotó: 123RF
Ismét fölmerült annak szükségessége, hogy a mobiltelefon-feltöltőkártyák csak úgy legyenek megvásárolhatóak, ha a vevő megadja a személyi adatait. Ezt Stelian Ion igazságügy-miniszter a bűncselekmények felderítésének megkönnyítésével indokolja.
2021. június 11., 19:302021. június 11., 19:30
Ismét nekifutna a kormány a névtelen mobiltelefonos feltöltőkártya-vásárlás felszámolásának: Stelian Ion igazságügy-miniszter bejelentette, hogy napirendre kell tűzni a kérdést. A miniszter kedden este azzal indokolta a felvetést, hogy ily módon könnyebben felderíthetők lennének a bűncselekmények.
Stelian Ion a közel két hete elkövetett aradi robbantásos merénylet kapcsán beszélt a témáról. Mint ismeretes, a partiumi városban az autójába rejtett távirányítású bombával öltek meg egy helyi üzletembert, a robbanószerkezetet a gyanú szerint mobiltelefonnal hozhatták működésbe. A miniszter emellett emlékeztetett:
és a két évvel ezelőtti, kétszeres caracali emberrablás és gyilkosság ügyében is hatékonyabban lehetett volna eljárni, ha nincs lehetőség a névtelen feltöltőkártya-vásárlásra. „A téma a prioritáslistámon szerepel, lehetségesnek kell lennie, lássuk, mi erre az alkotmányos megoldás” – fogalmazott a miniszter.
Fotó: 123RF
Stelian Ion arra utalt, hogy az alkotmánybíróság tavaly februárban alkotmányellenessé nyilvánította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a személyes adatok megadására kötelezte volna azokat, akik mobiltelefonos felöltőkártyát akartak vásárolni. A döntést egyhangúlag hozta meg a taláros testület. A rendeletet még 2019-ben fogadta el a Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány.
A taláros testület azért nyilvánította alkotmányellenesnek – s ezáltal elfogadta az ombudsman kifogásait – mert a jogszabály-módosítás sürgőssége nem volt megindokolva egy ilyen horderejű kérdésben, amely sok ember személyes adatainak tárolására vonatkozik. Egyébként már többször megkísérelték nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szigorítani a mobiltelefon-feltöltőkártyák vásárlását, ez az intézkedés azonban többször elbukta az alkotmánybírósági normakontrollt.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró, aki 2007 és 2016 között volt a taláros testület tagja, a téma kapcsán a Krónikának tegnap elmondta: a kérdés már abban az időszakban felvetődött, amikor ő is az alkotmánybíróság tagja volt, miután a prepay-kártyák anonim megvásárlásának megszüntetése az Európai Unió részéről megfogalmazott elvárás volt, és a taláros testület akkor – és azóta is – azért vetette el,
A volt alkotmánybíró emlékeztetett: ezt az EU minden országában bevezették, de az egyetlen alkotmánybíróság, amely az erről szóló törvényt megsemmisítette, a román volt, miután azt megtámadták a taláros testületnél.
Fotó: Barabás Ákos
„Ez egy román specifikum volt, miután itt az ajánlásokat sem vették át teljesen, úgy, ahogy kellett volna. Az alkotmánybíróság akkor azt mondta, hogy ha a jelenlegi körülmények között vezetik be az adatok megadásának kötelezettségét, az sérti a személyes adatok biztonságát, hiszen jelenleg akármelyik újságárusbódéban vásárolható feltöltőkártya. Ehhez a vásárlónak ki kellene töltenie egy űrlapot, megadva az adatait, ennek nyomán viszont a személyi adatok nem lennének biztonságban. Az alkotmánybíróság akkor azt mondta ki,
Ez a 2014–15-ös időszakban volt. Utólag ráadásul még az EU is módosította az álláspontját, és az ajánlásába belefoglalta a személyes adatok védelmének fontosságát” – emlékeztetett Puskás Bálint.
Mint mondta, a megoldás ebben az esetben az, ha feltöltőkártyákat is csak olyan körülmények között lehet megvásárolni, mintha az ember hagyományos, névre szóló előfizetést kötne valamely szolgáltatóval. Ebben az esetben a szolgáltató biztosítja, hogy az adatokat a törvénynek megfelelően védjék.
„Ennek az újságárusok és az üzletek nem felelnek meg, hiszen az űrlapot bedobják egy fiókba, összekeveredhet az újságokkal, akárhova kerülhet. Ha tehát az új törvényben nem lesz majd biztosíték a személyes adatok védelmére, az alkotmánybíróság ugyanúgy alkotmányellenessé nyilvánítja majd” – szögezte le Puskás Bálint a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!