Fotó: Ccr.ro
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság szerdán azokat a jogszabályokat, amelyekkel a bukaresti kormány, illetve a parlament a koronavírus-járvány miatt meghosszabbította a polgármesterek és önkormányzati képviselők júniusban lejáró mandátumát.
2020. június 03., 16:002020. június 03., 16:00
2020. június 03., 16:072020. június 03., 16:07
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja: a kormány erről szóló sürgősségi rendelete azért bukta el a normakontrollt, mert a helyhatósági választott tisztségviselők mandátumát csak törvénnyel lehet meghosszabbítani, a parlament által később megszavazott, azonos tárgyú törvény pedig azért, mert az alaptörvény nem tesz lehetővé „párhuzamos” jogalkotást.
A témáról belpolitikai csatározás alakult ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormánya és a parlamentben – szövetségesei támogatásával – továbbra is meghatározó szerepet játszó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) között. Arról, hogy a járvány miatt a választást legalább fél évvel el kell halasztani, nem volt vita a két nagy párt között, de a PSD azt akarta elérni, hogy a parlament dönthessen az elhalasztott önkormányzati választások időpontjáról, a PNL pedig – az alkotmányos óvással – meg akarta ezt akadályozni. Az ellenzéki PSD minél későbbi, a kormányon lévő, csökkenő népszerűségű PNL pedig minél korábbi időpontban érdekelt.
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a PSD ideiglenes elnöke szerint a parlament ki fogja javítani a „hozzá nem értő kormány hibáját”, de ahhoz, hogy az önkormányzati tisztségviselők mandátumát meghosszabbító törvény a június 21-i határidőig hatályba lépjen, arra van szükség, hogy sem a PNL, sem Klaus Iohannis államfő ne hátráltassa a jogalkotást újabb óvásokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!