Fotó: Ccr.ro
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság szerdán azokat a jogszabályokat, amelyekkel a bukaresti kormány, illetve a parlament a koronavírus-járvány miatt meghosszabbította a polgármesterek és önkormányzati képviselők júniusban lejáró mandátumát.
2020. június 03., 16:002020. június 03., 16:00
2020. június 03., 16:072020. június 03., 16:07
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja: a kormány erről szóló sürgősségi rendelete azért bukta el a normakontrollt, mert a helyhatósági választott tisztségviselők mandátumát csak törvénnyel lehet meghosszabbítani, a parlament által később megszavazott, azonos tárgyú törvény pedig azért, mert az alaptörvény nem tesz lehetővé „párhuzamos” jogalkotást.
A témáról belpolitikai csatározás alakult ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormánya és a parlamentben – szövetségesei támogatásával – továbbra is meghatározó szerepet játszó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) között. Arról, hogy a járvány miatt a választást legalább fél évvel el kell halasztani, nem volt vita a két nagy párt között, de a PSD azt akarta elérni, hogy a parlament dönthessen az elhalasztott önkormányzati választások időpontjáról, a PNL pedig – az alkotmányos óvással – meg akarta ezt akadályozni. Az ellenzéki PSD minél későbbi, a kormányon lévő, csökkenő népszerűségű PNL pedig minél korábbi időpontban érdekelt.
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a PSD ideiglenes elnöke szerint a parlament ki fogja javítani a „hozzá nem értő kormány hibáját”, de ahhoz, hogy az önkormányzati tisztségviselők mandátumát meghosszabbító törvény a június 21-i határidőig hatályba lépjen, arra van szükség, hogy sem a PNL, sem Klaus Iohannis államfő ne hátráltassa a jogalkotást újabb óvásokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!