Az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek találta a szolgálati nyugdíjakról szóló törvény több cikkelyét is, így azt visszaküldi a parlamentnek.
2023. augusztus 02., 14:072023. augusztus 02., 14:07
2023. augusztus 02., 16:092023. augusztus 02., 16:09
A taláros testület a legfelsőbb bíróság beadványának helyt adva, egyhangúlag döntött úgy, hogy a törvény egyes cikkelyei nem alkotmányosak.
Szerdán hozott döntésében a taláros testület a legfelsőbb bíróság óvásának helyt adva azokat az előírásokat minősítette alaptörvénybe ütközőknek, amelyek a bírák és ügyészek különnyugdíját korlátoznák, mivel szerinte ezek sértik az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos elvét.
A döntésről kiadott közlemény szerint a jogbiztonság alkotmányos követelménye is sérül, ha – a már nyugállományba vonult bírák és ügyészek esetében – utólag módosítják a szolgálati nyugdíj kiszámításának módját.
A testület szerint
Az alkotmánybíróság másfelől elismerte, hogy elvileg megadóztatható a szolgálati nyugdíjnak az a része, amely nem a járulékbefizetésen alapul (vagyis amit az állami költségvetésből fedeznek), de az adó nem lehet „büntető” jellegű, és egységesnek kell lennie valamennyi szolgálati nyugdíj esetében.
A bíróság azt is megállapította, hogy az adózás nem lehet büntető jellegű. A döntés eredményeként a törvény visszakerül a Parlament elé, hogy összhangba kerüljön a Bíróság döntésével” – mondta Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke.
Elfogadta a bukaresti képviselőház hétfőn a nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amely ötéves türelmi idő után növelné a szolgálati nyugdíjakra jogosultak esetében a nyugdíjkorhatárt.
A parlament június végén fogadta el a bírói és ügyészi nyugdíjakat érintő változtatásokat, amelyek értelmében az ügyészek és bírák 2028-ig a korábbiakkal azonos feltételek mellett, azaz életkortól függetlenül, 25 év szolgálati idő esetén nyugdíjba mehetnek, és az utolsó szolgálati hónapjuk bruttó fizetésének és juttatásainak 80 százalékát kitevő nyugdíjat kapnak. Konkrétabban, a módosítás ötéves türelmi időt állapít meg a különleges nyugdíjasok számára.
Döntés született arról is, hogy a nettó 4000 lej feletti különleges nyugdíjaknak csak 15%-át adóztatják meg.
Románia a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a katonák, rendőrök, hírszerzők, pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, bírák és ügyészek speciális nyugdíjának reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat.
Románia jelenleg 5309 korkedvezménnyel nyugállományba vonult egykori bírónak és ügyésznek fizet szolgálati nyugdíjat, amelynek átlagértéke havi 21 583 lej.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) úgy véli, hogy a szolgálati nyugdíjakat szabályozó törvény tervezett módosításai alapjaiban sértik az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a bírák és ügyészek jogállását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!