2012. június 27., 16:452012. június 27., 16:45
A választási törvény ellen a Demokrata-Liberális Párt (PDL) nyújtott be keresetet a taláros testülethez. Azt kifogásolták, hogy az új jogszabály nem veszi figyelembe a Traian Băsescu államfő által kezdeményezett 2009-es népszavazás eredményét. Akkor a lakosság a jelenlegi két házas parlamentről az egykamarás törvényhozásra való áttérés, valamint a honatyák létszámának csökkentése mellett foglalt állást. A referendum érvényes és eredményes is volt, de a parlamenti pártok többsége ellenezte a Băsescu által javasolt parlamenti reformot, ezért nem ültették át a gyakorlatba a referendum eredményét. Emellett a PDL szerint a törvény a Szociálliberális Szövetség (USL) érdekeit szolgálja, amely kétharmados többséget szerezhet a választási rendszer aránytalansága miatt.
A képviselőház május 22-én szavazta meg az új választójogi törvényt, amely szerint az őszi parlamenti választásokat egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi szavazási rendszer szerint szervezték volna meg. Ez esetben általában az a jelölt jut mandátumhoz, aki az egyéni választókerületében első helyen végez a szavazatok relatív többségével. A jogszabály megszüntette volna az öt százalékos parlamenti küszöböt, de a kisebbségben élő székelyföldi románok, valamint a nemzeti kisebbségek számára lehetővé teszi, hogy hivatalból kapjanak egy képviselői helyet azokban a megyékben, ahol a helyi összlakossághoz viszonyított létszámuk eléri a hét százalékot.
Az RMDSZ nem csatlakozott ugyan a PDL óvásához, azonban Kelemen Hunor elnök visszalépésnek nevezte a jogszabály elfogadását, amely szerinte mindössze az USL-nek kedvez. A törvény elfogadásakor Márton Árpád a Krónikának azt nyilatkozta: a jogszabály az alatörvény előírásainak mond ellent, mivel alkalmazása esetén egy 40 százalékos támogatottságú párt akár alkotmányozó többséget is szerezhet, ami nem tekinthető reprezentatív képviseletnek. Ráadásul a taláros testület egy korábbi állásfoglalása értelmében nem lehet kevesebb mint egy évvel a választások előtt lényegesen módosítani a törvényt.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.