2012. június 27., 16:452012. június 27., 16:45
A választási törvény ellen a Demokrata-Liberális Párt (PDL) nyújtott be keresetet a taláros testülethez. Azt kifogásolták, hogy az új jogszabály nem veszi figyelembe a Traian Băsescu államfő által kezdeményezett 2009-es népszavazás eredményét. Akkor a lakosság a jelenlegi két házas parlamentről az egykamarás törvényhozásra való áttérés, valamint a honatyák létszámának csökkentése mellett foglalt állást. A referendum érvényes és eredményes is volt, de a parlamenti pártok többsége ellenezte a Băsescu által javasolt parlamenti reformot, ezért nem ültették át a gyakorlatba a referendum eredményét. Emellett a PDL szerint a törvény a Szociálliberális Szövetség (USL) érdekeit szolgálja, amely kétharmados többséget szerezhet a választási rendszer aránytalansága miatt.
A képviselőház május 22-én szavazta meg az új választójogi törvényt, amely szerint az őszi parlamenti választásokat egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi szavazási rendszer szerint szervezték volna meg. Ez esetben általában az a jelölt jut mandátumhoz, aki az egyéni választókerületében első helyen végez a szavazatok relatív többségével. A jogszabály megszüntette volna az öt százalékos parlamenti küszöböt, de a kisebbségben élő székelyföldi románok, valamint a nemzeti kisebbségek számára lehetővé teszi, hogy hivatalból kapjanak egy képviselői helyet azokban a megyékben, ahol a helyi összlakossághoz viszonyított létszámuk eléri a hét százalékot.
Az RMDSZ nem csatlakozott ugyan a PDL óvásához, azonban Kelemen Hunor elnök visszalépésnek nevezte a jogszabály elfogadását, amely szerinte mindössze az USL-nek kedvez. A törvény elfogadásakor Márton Árpád a Krónikának azt nyilatkozta: a jogszabály az alatörvény előírásainak mond ellent, mivel alkalmazása esetén egy 40 százalékos támogatottságú párt akár alkotmányozó többséget is szerezhet, ami nem tekinthető reprezentatív képviseletnek. Ráadásul a taláros testület egy korábbi állásfoglalása értelmében nem lehet kevesebb mint egy évvel a választások előtt lényegesen módosítani a törvényt.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.