Akkor is dönthetnek az önkormányzatok a nyelvhasználati jog érvényesítéséről, ha húsz százalék alá csökken a magyarság

Barbu kifejtette: az anyanyelvhasználati jogot a helyi közigazgatási szerveknek, az alárendeltségükbe tartozó közintézményeknek és közüzemeknek, valamint a központi közigazgatás helyi kirendeltségeinek kell biztosítaniuk azokon a településeken, ahol az illető kisebbség aránya az utolsó népszámláláson elérte az összlakosság legalább 20 százalékát. A szóvivő szerint a kormány a törvényhozási tanács véleményezésének figyelembe vételével módosította néhány pontban szerdai ülésén az egy héttel korábban sürgősségi rendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, pontosítva bizonyos eljárásokat, kifejezéseket. „Ugyanakkor a világosabb megfogalmazás érdekében a kétnyelvű kifejezést a román nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén kifejezésre cserélték a törvényszövegben” – mondta még Barbu.

A kódex múlt héten elfogadott változatában az RMDSZ azt is kifogásolta, hogy az új törvényszöveg „kétnyelvű” helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelvhasználati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven – románul, magyarul, németül, szerbül – is kihelyezték a helységnévtáblákat. Cseke Attila, a közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagja, a szövetség szenátusi frakcióvezetője múlt héten elfogadhatatlannak nevezte a közigazgatási törvénykönyv akkor elfogadott változatát, mivel értesülése szerint abból a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó, már hatályos rendelkezések egy része és az RMDSZ javaslatára a parlamenti vita során korábban elfogadott többletjogok többsége is hiányzott.

Az MTI-nek nyilatkozva Cseke Attila szerdán azt mondta: az RMDSZ álláspontját igazolja az, hogy a kormány visszatért a témára és kiigazított egy-két rendelkezést. Arra a kérdésre, hogy miként értelmezi a kormányszóvivő szavait, aki szerint a nyelvi jogokat az utolsó népszámlálási adatoktól teszik függővé, a frakcióvezető elismerte: vélhetően a mostani korrekció nem vonatkozik a szerzett jogok védelmének helyreállítására. Ha ugyanis a nyelvi jogok az utolsó népszámlálás eredményétől teszik függővé, azt jelenti, hogy a magyarság elveszíti ezt a jogot azokon a településeken (a román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt), ahol húsz százalék alá csökken az aránya.

„Az RMDSZ továbbra is azon az állásponton van, hogy a kisebbségi anyanyelvhasználat terén a közigazgatási kódex parlament által kidolgozott formája lett volna elfogadható. Meg kell várjuk, hogy hivatalos közlönyben mi jelenik meg és utána tudunk mindent szövegszerűen értelmezni” – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.