„Fúrják” a kisebbségi törvényt

Az RMDSZ által kidolgozott  tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdődött volna, ám különböző ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga  Attila (képünkön) szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezőtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt, hanem az első cikkelytől, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfőn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.

Nem volt azonban eddig sem sima az ügy – tudtuk meg Vargától –, mivel több olyan  cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részéről is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezőtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezőtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait – az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.

„Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények – így az oktatási intézmények – megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfőre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkező esetben, ha további, kedvezőtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály” – mondta el lapunknak Varga Attila.

Felelősségvállalás jöhet

Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. „Ha nem készül el jövő héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelősségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelősségvállalásra” – jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. „További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erőltetni, hiszen értelmetlen lesz” – mondta el a képviselő. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: erről a jövő héten ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezető testülete hivatott dönteni.

Kiküldött újságírók

Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: előbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Păun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd később az ülésen jelen lévő Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselőit nem engedték hozzászólni a vitához, sőt őket is kiküldték az ülésteremből. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követően a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenőrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete „diszkriminatív a három megyében élő 400 ezer románnal szemben”, ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte „területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent”. „Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megőrizzék önazonosságukat” – jelentette ki Popescu.

Az Akadémia képviselője egy, az Etnikai Ügyek Etnikai Kutatóközpontja nevű intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tăriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselőház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy – ha időben elkészül a jelentés – az az alsóház plénuma elé kerülhet.