A többség biztosítására kérik a liberálisok az RMDSZ-t a bizalmi szavazáson

„Várjuk az együttes házbizottságok döntését a Cîţu-kormányról való szavazás időpontjára vonatkozóan. Természetesen várjuk az alkotmánybíróság döntését is a 26-os kormányrendeletről. Addig nem hinném, hogy bármit is lehetne tenni a parlamentben ezzel a rendelettel kapcsolatban, mert az alkotmánybíróság döntésére van szükség ahhoz, hogy tudjuk, továbbmegyünk-e az előre hozott választások felé vagy nem” – nyilatkozta a tárgyalásokat követően Kelemen Hunor.

Hozzátette: az RMDSZ már tavaly azon az állásponton volt, hogy az előre hozott választások megoldást jelenthetnek, de nem bármilyen feltételek között, vagyis „nem úgy, hogy egyik napról a másikra radikálisan megváltoztatják a választási rendszert”. A politikus szerint ismerni kell az alkotmánybíróság döntését a 26-os számú kormányrendeletről, mielőtt bármiféle szavazásra kerülne sor. Arra kérdésre, hogy a PNL megfogalmazott-e a szavazásra vonatkozó kérést az RMDSZ-szel szemben, Kelemen Hunor azt felelte: a PNL a többség biztosítását kérte. „Ha jelen leszünk, akkor az azt jelenti, hogy megszavazzuk a Cîţu-kormányt. A jövő heti megbeszélésektől függ. Nem kötöttük feltételekhez, nincs semmi kérelmünk, a lényeg az, hogy lássuk, mit dönt az alkotmánybíróság a 26-os kormányrendeletről, amely a mi nézőpontunk szerint az elejétől a végéig alkotmányellenes” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

Kelemen úgy vélekedett: amennyiben az alkotmánybíróság teljes egészében alaptörvénybe ütközőnek ítéli a rendeletet, a parlament még mindig elfogadhat egy törvénytervezetet az előre hozott választásokról, amelynek néhány technikai részletet kell majd szabályoznia.

A Ludovic Orban vezette kabinet február elején fogadott el a parlamenti választásokra vonatkozó törvényt módosító sürgősségi rendeletet, felkészülve arra az esetre, hogy a parlament megszavazza az ellenzéki szociáldemokraták és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt, és így lehetőség nyílik az előr ehozott választások kiprovokálására. A rendelet egyebek mellett megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és arról intézkedik, hogy a tavalyi európai parlamenti, illetve elnökválasztáshoz hasonlóan a külföldi szavazókörök három napig tartsanak nyitva. Az RMDSZ és a PSD által is kifogásolt másik előírás szerint a választópolgárok nem csak a lakhelyük szerinti megyében voksolhatnak, hanem bármely szavazókerületben.